Zsákfalva
| Zsákfalva (Jac) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Karika |
| Rang | falu |
| Községközpont | Karika |
| Irányítószám | 457096 |
| SIRUTA-kód | 140734 |
| Népesség | |
| Népesség | 772 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 10′ 02″, k. h. 23° 11′ 54″47.167133, 23.19824647.167133°N 23.198246°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 02″, k. h. 23° 11′ 54″47.167133, 23.19824647.167133°N 23.198246°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsákfalva település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Zsibótól délre, az Egregy-patak mellett, a Meszesi kapu bejáratánál, Beréd és Somróújfalu közt, Porolissum közelében fekvő település.
Története
Zsákfalva nevét 1499-ben említették először az oklevelek Sakfalva néven, a Kusalyi Jakcsok és a Dobaiak közt folyó per kapcsán.
1499-ben a Kusalyi Jakcsok birtoka, 1543-ban Hadad tartozéka volt.
1577-ben Kusalyi Jakcs Boldizsár elcserélte a falut egy hadadi birtokért és kastélyért Ippi Valkai Miklóssal és leányával Zsuzsannával.
1607-ben Wesselényi István is részbirtokos volt Zsákfalván, amit Dobai Jánosnak adott el.
1657-ben a Magyarzsombori család birtoka.
1697-ben Keresztúri Turdai Zsigmond gyermekei osztozkodtak rajta.
1797-ben végzett összeíráskor Zsákfalva főbb birtokosai voltak: báró Wesselényi Miklós, Tartsa László.
1847-ben 376 görögkatolikus lakosa volt, 1890-ben 674 lakosából 13 magyar, 652 román, 9 egyéb nyelvű. Ebből 7 római katolikus, 33 görögkatolikus, 618 görögkeleti, 2 református, 14 izraelita. A házak száma: 135.
A Pallas Nagy Lexikona 1891-ben írta a településről:
| „ | Zsák, kisközség Szilágy vármegye zsibói járásában, 674 oláh lakossal; itt Mithra-barlang van, melyet a nép Piatra látá-nak nevez. | ” |
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
1910-ben 858 lakosából 10 magyar, 848 román volt. Ebből 102 görögkatolikus, 746 görögkeleti ortodox, 10 izraelita volt.
Nevezetességek
- Görög keleti fatemploma.
Hivatkozások
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 832–836. o. Online elérés
Sablon:Szilágy megye települései
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
