Szelcsin

Szelcsin (Zelčin)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Valpó
Jogállás	falu
Irányítószám	31227
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	297 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Terület	11,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 18° 22′ 00″45.6167, 18.366745.616700°N 18.366700°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 18° 22′ 00″45.6167, 18.366745.616700°N 18.366700°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Szelcsin (horvátul: Zelčin) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.

Eszéktől légvonalban 24, közúton 31 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, Ivánfalva és Harkányfalva között fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Határában több lelőhely is található, ahol az őskortól az ókoron át a késő középkorig kerültek elő leletek. A legrégibb leletek a falutól délnyugatra fekvő „Staro selo” (Ófalu) nevű lelőhelyen kerültek elő. Ezen a helyen a falusiak már évek óta találtak kerámiatöredékeket, melyeket a talajművelés fordított ki a földből. Az itt talált kerámiák díszítése a vaskorban virágzott hallsatti és latén kultúrákra jellemző. Találtak itt ókori szürke és vörös, korongolt cseréptöredékeket, valamint középkori kerámiákat is.

A falutól északnyugatra vezető mezei út mellett található a „Močilno”, vagy népiesen „Gradine” nevű lelőhely. Itt eredetileg három halom volt, melyek közül egy már megsemmisült. A középső halom tetején sok római tégla és kőtöredék található. A római téglák felhasználása másodlagosan történt. Az idősebb falusiak szerint itt egykor szemmel látható falak álltak, melyről középkori erődítményre lehet következtetni. A faluhoz közelebbi halmon ugyancsak építőanyag található, de kisebb mennyiségben. Közelében nagyobb mélységben csontokat is találtak, valószínűleg az egykori temető helye volt itt.

A települést 1392-ben „Zulchyn” alakban említik először, Kos várához tartozott.^[2] A Kórógyi család birtoka volt. 1506-ban és 1507-ben „Selchyn” illetve „Selchynycz” néven a szombathelyi vár tartozékai között találjuk. A török uralom előtti utolsó birtokosa Geréb Mátyás volt. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török uralom idején szpáhibirtok volt. Ura Arszlán aga volt. Ebben az időben 10 ház állt a településen. A 18. században Boszniából katolikus horvátok (sokácok) települtek be.

A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Zelesin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zelcsin” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szelchin” néven 59 házzal, 368 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4]

1857-ben 328, 1910-ben 453 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 351 lakosa volt.

Szűz Mária neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma a harkányfalvi plébánia filiája.

• KUD „Šokadija” Ivanovci, Zelčin i Marjančaci.
• HKUU „Šokačko srce” horvát kulturális egyesület. Az egyesület minden évben megrendezi a falu melletti réten a „Vatre na konjari” kulturális és néprajzi fesztivált.

A település a ladomérfalvi általános iskolához tartozik.

Az NK Zelčin labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel. A klubot 1968-ban alapították.

• DVD Zelčin önkéntes tűzoltó egyesület.
• KU „Sokol” Zelčin lovas egyesület.
• „Jelen” Zelčin-Ivanovci vadásztársaság.

• Valpó város hivatalos oldala (horvátul)
• Valpó turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
• Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A Valpovština információs portálja (horvátul)
• Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az általános iskola honlapja (horvátul)