Kuševac

Kuševac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDiakovár
Jogállásfalu
Irányítószám31400
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség897 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′, k. h. 18° 26′45.35, 18.4333333345.350000°N 18.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 18° 26′45.35, 18.4333333345.350000°N 18.433333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kuševac falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.

Fekvése

Diakovár központjától 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Diakovár-Vinkovci síkságon, a Diakovárt Eszékkel összekötő főút és vasút mentén, Diakovár és Široko Polje között fekszik ott, ahol a főút a Jošava-patakon áthalad.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az őskorban is lakott volt. A Diakovárról Eszékre vezető főút és az itteni téglagyár közelében található a „Grabrovac” nevű lelőhely, ahol 1980 óta folynak ásatások a városi múzeum munkatársainak vezetésével. Itt az újkőkorszakból, a kőrézkorból és a bronzkorból származó leletek is előkerültek. A leletek a Starčevo-kultúra, a Somogyvár–Vinkovci-kultúra és a vučedoli kultúra népeihez kapcsolódnak.[2]

A falu nyugati határában a 18. században feltűnő Huszarevce falu feküdt. Az első katonai felmérés térképén „Huszarevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Huszarevcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Huszarevcze” néven 51 házzal, 3 katolikus és 358 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] Huszarevce úgy tűnik, hogy ezután elnéptelenedett, mert a második katonai felmérés térképén már nem találjuk. Később, a 19. század második felében mezőgazdasági major épült a helyére. Ma a Kuševachoz tartozó Štrossmayerovo nevű, néhány házból álló telep állt a helyén. Az út északi oldalán még láthatók a régi major fennmaradt épületei is.

A mai falu helyén korábban erdő volt, melynek a Diakovár felőli részét Dračicének, a az Eszék felőli részét pedig Kuševacnak nevezték. A név a Kuzma személynévből eredhet.[5] Ezen a helyen a 19. században csak egy ház állt, ez jól látható a második katonai felmérés térképén. A településnek 1890-ben 14, 1910-ben 5 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu a mai helyén lényegében a második világháború után népesült be az azonos nevű erdő területén. Lakossága a város közelségének köszönhetően különösen az 1960-as és 1970-es években nőtt ugrásszerűen. Plébániáját 1975-ben alapították. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1028 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 14 8 5 5 0 127 159 266 739 913 925 953 1.028

(1931-ben lakosságát Viškovcihoz számították.)

Nevezetességei

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.

Kultúra

A KUD „Kuševac” település kulturális és művészeti egyesülete 2007 óta működik. Az egyesület 2008 óta minden évben megrendezi a „Selo moje na brdašcu” folklórfesztivált, melyen a környékbeli folklórcsoportokon kívül külföldi csoportok is részt vesznek.

Oktatás

A településen a Josip Antun Čolnić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. A felsős diákok Diakovárra járnak iskolába. Az iskola épülete 1999-ben épült.

Sport

Az NK Kuševac labdarúgóklubot 1969-ben alapították. A csapat a megyei 1. ligában szerepel.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Hrvatski arheološki godišnjak 7/2010.
  3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...257. o.
  4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
  5. Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017.
  6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

  • Diakovár város hivatalos honlapja (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe
  • A második katonai felmérés térképe
  • Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Sablon:Eszék-Baranya megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Eszék-Baranya megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál