Stojčinovac
| Stojčinovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 28″, k. h. 18° 04′ 41″45.391, 18.07845.391000°N 18.078000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 28″, k. h. 18° 04′ 41″45.391, 18.07845.391000°N 18.078000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stojčinovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 31, közúton 47 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Krndija-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
Josip Buturac szerint a középkorban Luna, vagy hasonló lehetett a neve, melyre a közelében fekvő „Lunjevac” és „Lunjevački dol” földrajzi nevek emlékeztetnek.[2] A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A török uralom idején a kihalt településre pravoszláv szerbek vándoroltak be. Közülük a legelső a Stojčević család lehetett, mivel róluk kapta a mai nevét a falu. 1740-re a névadó család is kihalt, így a mai lakosság között már nincsenek az első telepesek utódai.[3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Stoicsinovacz” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] 1702-ben 11, 1740-ben 12 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Stoicsinovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Stojcsinovac” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztoichinovacz” néven 14 házzal, 109 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ban 98, 1910-ben 164 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 15%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 4 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 98 | 115 | 116 | 151 | 178 | 164 | 161 | 177 | 101 | 102 | 86 | 41 | 18 | 13 | 7 | 4 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Középkori létezését eddig sem írásbeli forrás, sem régészeti lelet nem igazolta.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 286. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 609. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 27. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
