Kamenski Vučjak

Kamenski Vučjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállásfalu
Irányítószám34320
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség1 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság445 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 29′ 17″, k. h. 17° 31′ 52″45.48805556, 17.5311111145.488056°N 17.531111°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 17″, k. h. 17° 31′ 52″45.48805556, 17.5311111145.488056°N 17.531111°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kamenski Vučjak (1900-ig Vučjak, 1910 és 1981 között Vučjak Kamenski) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 20, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Papuk Nemzeti Park szélén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főút mentén Novo Zvečevo és Striježevica között fekszik.

Története

A település határában állt a középkorban Kővár (Kamengrad) vára. Építési ideje és építtetője ismeretlen. 1420-ban „Castrum Kwuar”, 1421-ben „Castrum Kew War”, 1475-ben „Castrum Kewar” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1388-ig királyi vár, majd 1421-ig a Treutel családé, 1422-től 1437-ig az Alsániaké, 1437-től pedig a Thallóczyaké volt. 1498-ban a kővári uradalom a Szapolyai család birtokában volt. 1528-ban Ferdinánd király Hoberdanz Johannak adományozta, de ő ténylegesen nem vette birtokba, majd 1535-ben Tahy Ferencnek és Györgynek adta át. A 16. század közepén foglalta el a török, 35 lovas és 50 gyalogos őrsége volt. 1565-ben a vár Pozsegai szandzsák részeként a Kamenszkói náhije központja volt. Valószínűleg a török elleni felszabadító harcokban a 17. század végén pusztult el, 1702-ben már romosnak írják le.

A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. 1698-ban „Vucsiak” néven 13 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vuchiak” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchiak” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuchiak” néven összesen 46 házzal, 382 lakossal találjuk.[4] 1857-ben 88, 1910-ben 247 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a szerb, 15%-a horvát, 4%-a magyar, 3-3%-a német és cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 16-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 6 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
88 111 104 129 144 247 338 326 138 160 175 184 104 89 5 6

Nevezetességei

A településtől keletre a Papuk-hegységben találhatók Kővár várának[7] erdő borította jelentős romjai. Legrégibb része a belső vár, melynek magját egy U alakú palotaszárny képezhette, amit északon egy egyenes, vastag fal zárt le, közepén egy tekintélyes méretű kaputoronnyal. A kaputornyon máig láthatók az egykori felvonóhíd számára bevésett mélyedések és a kapu kőkeretének egy része. A belső vár helyiségeinek csak csekély maradványai láthatók. A belső várat erős fallal vették körül, melyet félkör alakú tornyok erősítettek. A keleti toronynál volt a vár vízellátását biztosító ciszterna. Minden félköríves tornyon lőrések láthatók. A várat mára annyira benőtte a növényzet, hogy alaprajza nehezen kivehető.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 84. oldal.
  3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 746. o.
  4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  7. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-393.

Források

  • Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
  • Bus.hr: A község nevezetességei
  • Az első katonai felmérés térképe
  • Varak.hu: Kővár – Kamengrad

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Sablon:Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál