Volkert Simon Maarten van der Willigen
Volkert Simon Maarten van der Willigen | |
Született | 1822. május 9.[1][2] Rockanje |
Elhunyt | 1878. február 19. (55 évesen)[1][2] Haarlem |
Állampolgársága | holland |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | municipal councillor of Haarlem |
Iskolái | Leideni Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Volkert Simon Maarten van der Willigen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Volkert Simon Maarten van der Willigen (Rockanje, 1822. május 9. – Haarlem, 1878. február 19.) vagy latinos formában Volcardus Simon Martinus van der Willigen holland matematikus, fizikus, tanár.[3][4]
Életútja
Johannes van der Willigen (1777–1857) lelkész[5] és Gerarde Maria Elsabé Bodde (1795–1865) fiaként látta meg a napvilágot. A holland hazafi és író, Adriaan van der Willigen unokatestvére volt. Tanulmányait a Hoogeschool Leidenben végezte 1847-ben. Disszertációjának címe ''De aberratione lucis (A fény aberrációiról) volt.[6] Ezt követően az amszterdami latin iskola tanára lett. 1848-ban a deventeri Athenaeum Illustre matematika, fizika és filozófia professzora lett. Hivatalát az Over natuur- en sterrekundig onderzoek (A fizikai és csillagászati kutatásról) című értekezésével foglalta el. 1857-ben a Királyi Tudományos Akadémia (hollandul: Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen) tagka lett.[7]
Amikor 1864-ben felszámolták a deventeri Athenaeumot, a haarlemi Teylers Múzeum fizikai gyűjteményének fenntartójává nevezték ki. Elődje, Jacob Gijsbertus Samuël van Breda kilenc hónappal érkezése előtt hagyta el a múzeumot. Van Bredával ellentétben nem kapta meg a paleontológiai és mineralógiai gyűjtemény kezelését is.[8][9] A Teylers Múzeumnál töltött idő alatt ötvenegy cikkek publikált.[9]
Tudósként Van der Willingen jelentős kutatásokat végzett a fizikai mértékegységek terén, megpróbálta felhasználni a fény hullámhosszát egy állandó távolság mértékegység meghatározására. Erre nagy szükség volt, hiszen a távolság alapegységét a Föld kerületének felhasználásával határozták meg és ez számos hibát eredményezett. A holland akadémia biztatására már 1851-ben elkezdtek foglalkozni a fény hullámhosszának esetleges felhasználásával a távolságmérés területén. Felbuzdulva ezen, illetve olvasva a svéd tudós Anders Ångström 1855-ben erről a témáról megjelent értekezését, Van der Willigen úgy döntött, hogy először megpróbálja meghatározni a fény törésmutatóját és hullámhosszát.
A múzeum belső udvarában 1866–1867-ben egy csillagvizsgálót építtetett, amelyet korszerű mérőeszközökkel szerelt fel.[8] Nem csak a fény vizsgálatával foglalkozott, hanem utolsó éveiben a hang tulajdonságai is érdekelték, s erről több előadást is tartott a múzeumban.[9]
Van der Willingen jelentős szereplője volt a haarlemi társasági életnek. 1864-től 1878-ig városi tanácsos volt.
Források
- ↑ a b Volkert Simon Maarten van der Willigen
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biografisch Portaal van Nederland on Van der Willigen (holland nyelven)
- ↑ P.C. Molhuysen en P.J. Blok (red.), Nieuw Nederlandsch Biografisch Woordenboek (NNBW). Deel 10. A.W. Sijthoff, Leiden 1937 - p.1219, F.J.Hoogeveen (holland nyelven)
- ↑ Biografisch Portaal Nederland on Johannes van der Willigen (holland nyelven)
- ↑ Dissertation on Google Books. (Hozzáférés: 2012. március 26.)
- ↑ KNAW on Van der Willigen (holland nyelven)
- ↑ a b Teylers Museum on Van der Willigen (holland nyelven)
- ↑ a b c Gerard L'E. Turner The Practice of Science in the Nineteenth Century: Teaching and Research apparatus in the Teyler Museum p.14-17
- Fizikaportál
- Matematikaportál