Tamkárum

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Sumer írásmóddal
Újasszír írásmóddal

A tamkárum (sumer DAM.GAR3 vagy DAM.GARA3, akkád tamkāru(m) 𒁮𒃼[1]) az akkád „kereskedő” megnevezése. A leírására használt jelcsoport csak az óakkád kortól ismert, de ekkor mindjárt Lagasban és Urban is feltűnik, majd az óbabiloni kortól általánosan elterjed. A tamkárumok nagy jelentőségre tettek szert az óasszír kereskedelem időszakában, amikor Mezopotámia az asszírok révén jelentősen kiterjesztette az érdekszféráját nyugati irányban, egészen Anatólia központi vidékeiig. Saját védnökük az An = Anum istenlista alapján ddam-gar3 („a kereskedő”) Enlil volt.

A tamkárum tényleges jelentéséről és tevékenységi körével kapcsolatban nincs konszenzus az assziriológusok között. Van olyan vélemény, amely szerint nem a kereskedőt, hanem a segédjét,[2] a hitelezőjét vagy egyenesen a „cégvezetőt”[3] értették alatta. Név szerint egyetlen kereskedelmi dokumentum sem említi a tamkárumot, bár ma már ismert néhány anatóliai tamkárum neve: Mannum-balum-Aššur, Damiq-pī-Aššur, Ilī-bāni, Innāja, Imdīlum, Ennam-Bēlum, Pūšu-kēn, Kura, Ilšu-rabi. K. Polányi szerint a tamkárum nem is haszonért kereskedő ügynök volt, hanem olyan állami alkalmazott, aki megélhetését a tevékenységéért kapott állami jövedelemből fedezte.[4] Az 1990-es évek második felétől már körülbelül tisztázottnak tekinthető a tamkárum tevékenységi köre, amelyben nagy szerepet játszott a különböző kereskedelmi társulások koordinálása is, utaztak is és a raktározás is szóba kerül nevük kapcsán. A pénzember, bankár a tamkárum, ügynöke és alkalmazotta pedig a šamallû.

A szó etimológiája igen érdekes. MUNUS×KU.U.GAR3[5] vagy NIN9.U.GAR3 Azok az összetételek, amelyekben a MUNUS szó megtalálható, általában nőkre vonatkoznak. A MUNUS×KU ligatúra a NIN9 kifejezéssel egyenlő, amely „leánytestvért” jelent. A MUNUS×KU.U összetétellel írt DAM pedig házastársat (akkád aššatu = feleség, mutu = férj).[6] Ugyanez a jelcsoport a „bízni, hinni” jelentésekkel is bír.[7] Mindez a GAR3 jelhez – amely eredetileg valamilyen pékárut,[8] vagy egy „gomb” mértékegységet (= akkád karru),[9] jelentett, majd a kárumot értették alatta – kapcsolódik. Ez is támpontot adhat a tamkárum szó értelmezéséhez. A nőknek fontos szerepük volt a családi gazdaságokban, mind a közvetlen termelésben, mind a ház vagyoni ügyeinek intézésében, a kereskedőtelep – sőt a korai időkben a „rakpart” – említése pedig egyfajta helyhez kötöttséget mutathat.

A klasszikus tamkárumok az óasszír és óbabiloni kor végén eltűntek, de a kereskedőt továbbra is így nevezték, ameddig az akkád utódnyelveit beszélték Mezopotámiában. Az újbabiloni korban egy magas rangú állami hivatalt neveztek rab tamkārumnak, azaz „fő kereskedőnek”.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Accadian Dictionary[halott link]
  2. ↑ P. Garelli: Marchands et tamkaru assyriens en Cappadoce, Iraq 39, 99–107.
  3. ↑ RLA-5, Klaas R. Veenhof: Kaniš, karum, 369–378.
  4. ↑ Kereskedők és kereskedelem, 1976. 344–346. Polányi ezen álláspontja ma már elavultnak számít.
  5. ↑ Sumerian Dictionary
  6. ↑ Sumerian Dictionary: Dam
  7. ↑ ePSD Museum: DAM. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  8. ↑ Sumerian Dictionary: Gar3
  9. ↑ Sumerian Dictionary: Gar3
  10. ↑ Oppenheim, i. m. 131. o.

Források

  • A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8  
  • Paul Haupt: Arabic tâjir and Assyrian tamkaru, Analecta Gorgiana 113. ISBN 978-1-60724-045-7
  • Klíma, Josef. Mezopotámia. Gondolat Budapest (1983). ISBN 963 281 048 1 
  • Leeman: The old-Babylonian merchant: his business and his social position, E.J. Brill, Leiden, 1950.
  • Nagy Zoltán: A modern finanszírozási faktoring történeti fejlődése, Ph.D. értekezés
  • Pálfi Zoltán: Területi együttműködés az óasszír kereskedelemben (magyar nyelven). ELTE BTK. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)[halott link]
  • Klaas R. Veenhof – Jesper Eidem: Mesopotamia, the Old Assyrian Period, Academic Press Friburg, ISBN 978-3-7278-1623-9
  • Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie V; Ia – Ki, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: Walter de Gruyter & Co (1980). ISBN 3-11-007192-4 
  • Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie Erster Band, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: Walter de Gruyter & Co. (1993). ISBN 3-11-004451-x , 483. old.