Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület
| Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület | |
 | |
| A Rókás-legelő Túristvándi mellett (légi felvétel) | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
| Terület | 1,26 km² |
| Alapítás ideje | 1982 |
  Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén | |
 é. sz. 48° 03′ 51″, k. h. 22° 39′ 54″48.064061, 22.66509548.064061°N 22.665095°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 51″, k. h. 22° 39′ 54″48.064061, 22.66509548.064061°N 22.665095°E | |
A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület a Túristvándi – Tiszakóród közötti közúton a 12-es km kőnél található. A 126 hektár területen fekvő Rókás-legelő helyén egykor összefüggő erdőségek voltak, melynek nyomait az itt-ott megmaradt úgynevezett "hagyásfák" jelzik, a legelőnek használt ősgyepen ritkásan elszórva.
Fekvése
Túristvánditól északkeletre, a Tiszakóródra menő országút két oldalán fekszik.
Jellege
A legelő jellege ősgyep.
Leírása
A Rókás nevét a legelő magasabb részein található sok rókalyuk után kapta.
Az egykor itt húzódó hatalmas tölgyerdők nyomait mára már csak az erdők irtásakor a legelő állatok deleltetése céljából meghagyott néhány szép idős tölgyből, vadkörtefából álló facsoport jelzi.
Nevezetessége az a tizenegy tölgyből álló facsoport, mely a népi emlékezet szerint egy tömegsírt jelöl.
II. Rákóczi Ferenc seregei a hagyomány szerint itt a közelben ütköztek meg a labancokkal, és az elesetteket e legelőn földelték el, és a tömegsírt tizenegy tölgyfával jelölték meg.
A helyet később megkutatták, de a fák alatt semmit sem találtak.
A Szatmári-síkságon fekvő Rókás-legelő és környéke növény- és állatvilágának változatossága már közeli Kárpátok hatását jelzi.
Növényvilága
A gyepek fő tömegét a réti ecsetpázsit, réti csenkesz és veresnadrág csenkesz adják. Előfordul itt az őszi vérfű, réti iszalag, pettyegetett őszirózsa, mocsári kosbor.
A Túr mentének, a holtágak környékének gyakori növénytársulásai a vízi harmatkása, békabuzogány, vízi hídőr, a réti füzény, sárga nőszirom, a virágkákafélék.
A fák, bokrok közül a mocsaras, vizesebb részeken a hamvas fűz és az égerfa, a szárazabb részeken a tölgy, a vadkörte, a rétek és utak szegélyében a kökény, a galagonya, csipkerózsa, és a sárga-, kék- és piros gyümölcsű úgynevezett "nemtudomszilva".
Állatvilága
Állatvilága is sokszínű. Számos szöcske és lepkefaj, a réti fészkelő madarak közül a haris, a fürj, valamint a fás legelők jellemző fészkelői a szalakóta, kabasólyom, szürke küllő, a réti fülesbagoly és az uhu. Az emlősök közül a róka, a nyuszt és a közeli Túr-ban a vidra is..
Galéria
-
Ágas békabuzogány -
Virágkáka -
Sárga nőszirom (Mocsári nőszirom) -
Mocsári kosbor -
Réti füzény -
Vízi harmatkása -
Mézgás éger virága és termése -
Kocsányos tölgy levele és termése -
Virágzó vadkörtefa -
Virágzó kökénybokrok -
Virágzó galagonyabokor -
A galagonya termése
Források
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.
- Garami László: Védett természeti értékeink ISBN 963-243-239-8
- Bozsér Orsolya: Képek a távoli Szatmárból. termeszetvilaga.hu. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
