Sztankován
Sztankován (Stankovany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Rózsahegyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1425 |
Polgármester | Rudolf Baleja |
Irányítószám | 034 92 |
Körzethívószám | 044 |
Forgalmi rendszám | RK |
Népesség | |
Teljes népesség | 1149 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 438 m |
Terület | 18,92 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″49.14555556, 19.1708333349.145556°N 19.170833°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″49.14555556, 19.1708333349.145556°N 19.170833°E | |
Sztankován weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankován témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sztankován (szlovákul Stankovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
Rózsahegytől 15 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján, 438 m magasan fekszik.
Története
A település a 14. század végén, a 15. század elején keletkezett. Nevét Sztanka nevű első bírájáról kapta. 1425-ben „Stankovan” alakban említik először, ekkor Sztanka fia Péter volt a falu bírája. A likavai váruradalomhoz tartozott. 1625-ben a bíró két házzal rendelkezett a faluban, ezen kívül 5 jobbágy és 7 zsellérház állt még itt, melyekben 14, illetve 9 család élt. 1715-ben malma és 31 adózója volt. 1784-ben 71 házában 730 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTANKOVÁN. Tót falu Liptó Várm. egy részét Rojko pod Sipomnak nevezik; földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 1 1/4 mértföldnyire; savanyú vize is van, határja néhol hegyes, legelője elég van.”[2]
1828-ban már 138 háza volt 756 lakossal. Lakói főként juhtenyésztéssel, favágással, később mezőgazdasággal, kosárfonással, vászonszövéssel, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztankován, tót falu, Liptó vmegyében, 765 kath. lak., és egy kath. paroch. templom. Erdeje derék. Vizi malmok. – Egy felemelkedett helyen a Vághon felül van savanyu viz forrása, melly 30 öl kiterjedésü. Használtatik rühben, bőrviszketésekben, kelésekben, tagok szakgatásában. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1899-ben nevét „Sztankófalvára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1950-ben 50 ház és gazdasági épület égett le a településen.
Népessége
1910-ben 1225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.
2011-ben 1212 lakosából 1179 szlovák.
Nevezetességei
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Sztankován Szlovákia térképén
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap