Sztöchiometria
A sztöchiometria a kémiának az a része, amely a kémiai reakciók során tapasztalható tömeg- és térfogatviszonyok törvényszerűségeivel foglalkozik. A sztöchiometriához tartozik a kémiai anyagok sűrűségének, moláris tömegének és térfogatának, olvadás- és forráspontjának stb. kiszámítása is. (A sztöchiometria elnevezés a görög sztoicheión = alapanyag és a metron = mérték szavakból származik.)
Amennyiben az egymással reakcióba lépő anyagok (kiindulási anyagok) a kémiai egyenletben feltüntetett mennyiségi arányban vannak jelen, akkor sztöchiometrikus mennyiségekről beszélünk. Sztöchiometrikus mennyiségben tartalmazza például a durranógáz a hidrogént és az oxigént, hiszen a durranógázban a hidrogén és az oxigén anyagmennyiség-aránya 2:1, pontosan annyi, mint amennyi a két gáz reakciójából létrejövő vízben ().[1]
Jegyzetek
- ↑ Nemzeti alaptanterv (2020) – Kémia 9. – 3. Sztöchiometriai számítások (Okostankönyv). www.nkp.hu. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
Források
- Bokor József (szerk.). Sztöchiometria, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Sztöchiometria alaptörvényei / Anyagmennyiség fogalma / Relatív atom- és molekulatömeg fogalma / Anyagi rendszerek jellemzése / Rendszerek csoportosítása összetétel, fizikai állapot szerint (Csengeri Ágnes: Általános kémia, 2020)
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |