Szélnye

Szélnye (Sielnica)
Szélne római katolikus temploma
Szélne római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1250
PolgármesterAnna Gavajdová
Irányítószám962 31
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség1398 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság338 m
Terület17,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 19° 06′ 45″48.63194444, 19.112548.631944°N 19.112500°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 19° 06′ 45″48.63194444, 19.112548.631944°N 19.112500°E
Szélnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szélnye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szélnye (1899-ig Szielnicz, szlovákul: Sielnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 6 km-re északra fekszik.

Története

A települést 1250-ben „Zelnitz” alakban említik először, majd 1280-ban „Scelnece” formában írják. 1288-ban IV. László király a znióvári Szűz Mária kolostornak adományozta. 1293-ban „Zelnicha” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói egykor szabad emberek voltak, a falu a zólyomi királyi uradalomhoz tartozott. Szélnye gótikus temploma 1397-ben épült fel. 1657 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1710-ben felégették a hadak. II. József 1776-ban a falut a besztercebányai káptalannak adta, akik 1780 és 1790 között reneszánsz-barokk stílusú kastélyt építettek ide. A 18.-19. században a falu fazekasairól volt híres.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZIELNICZA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős.[2]

1828-ban 61 házában 485 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, erdei munkákkal, fazekassággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szielnicza, tót falu, Zólyom vmegyében, a selmeczi országutban: 480 kath., 5 evang. lak. Cserépedényei leghiresebbek az egész megyében. F. u. a beszterczei káptalan. Ut. p. Bucsa.[3]

Az 1853. évi kolerában 36 lakos hunyt el a községben. 1873 után határában szenet bányásztak. 1890-ben nagy tűzvész pusztított. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 699, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1156 lakosából 1122 szlovák volt.

2011-ben 1324 lakosából 1106 szlovák és 109 cigány.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1942-ben épült, a korábbi 1397-ben épített templom alapjain.
  • Barokk kastélya a 18. század második felében épült.

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Szélnye Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Zólyomi járás
  • m
  • v
  • sz
Szlovákia zászlaja A Zólyomi járás települései
Zólyom (Zvolen)
Bábaszék (Babiná) · Bacúr (Bacúrov) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap