Steiner Fülöp

Steiner Fülöp
Született1839. április 28.
Fertőfehéregyháza
Elhunyt1900. augusztus 11. (61 évesen)
Tés
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
  • politikus
Tisztsége
  • székesfehérvári katolikus püspök (1890. január 4. – )
  • a magyar főrendiház tagja (1890. március 11. – 1900. augusztus 11.)
SírhelyeSzent István-székesegyház
székesfehérvári püspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1863. július 25.
Püspökké szentelés1900. szeptember 8.
Esztergom
Szentelők

Hivatalszékesfehérvári püspök
Hivatali idő1890–1900
ElődjePauer János
UtódjaVárosy Gyula
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Majláth Gusztáv Károly1897. május 1.
Kutrovátz Ernő1897. május 9.
István Vilmos1899. január 15.
  • Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Steiner Fülöp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Steiner Fülöp (Fertőfehéregyháza, 1839. április 28.Tés, 1900. augusztus 11.)[1] teológiai doktor, székesfehérvári püspök.[2][3]

Pályafutása

Olasz származású[3] édesapját Della Pietrának hívták, ebből a névből csináltak a soproni németek Steinert. Középiskoláit Veszprémben és Győrben végezte. 1856-ban lépett a győri papnövendékek közé, és Simor János győri püspök a bécsi Pázmáneumba küldötte teológiára. 1863. július 23-án szentelték pappá. Káplán volt Mosonban, röviddel azután a győri papnevelő intézet (kisszeminárium) spirituálisa lett. 1867-ben Bécsben teológiai doktor lett; ekkor a győri szeminárium tanárává és a jogakadémián hitszónokká nevezték ki. 1868-ban a bécsi Augustineum tanulmányi igazgatója lett, mely minőségben 1882-ig működött.[2][3] Ekkor nagyváradi kanonokká és szemináriumi rektorrá nevezték ki,[3] mint ilyen tovább is tanárkodott; újra szervezte a papnevelői egyházirodalmi iskolát. Áldozatkészségét hirdetik a szeminárium kápolnájának díszes restaurálása, valamint a szegényebb sorsú növendékpapok segélyezése pénzzel és könyvekkel. 1886-ban a Szent István Társulat elnöke lett[2][3] és közgyűlési beszédeivel általános figyelmet keltett.

Püspöki pályafutása

1890. január 4-én a király székesfehérvári püspökké nevezte ki. XIII. Leó pápa június 26-án erősítette meg. Esztergomban szentelte püspökké szeptember 8-án[2][3] Simor János érsek;[3] székét szeptember 14-én foglalta el.[2][3]

Figyelemmel kísérte a szeminárium életét; papnövendékei közül sokakat külföldi egyetemekre juttatott. Rendszeressé tette a papi lelkigyakorlatokat. Nevéhez fűződik a püspöki palota restaurálása, a püspöki birtokok épületeinek modernizálása, emberhez méltó cselédlakások építése. Tíz éves püspöksége alatt négyszer járt Rómában.[3]

Vadászaton Holdházy Jánossal, József Ágost és László főhercegekkel

A pápa trónállója, a Szent Tamás- és Szent László társulatok elnöke, a katolikus legényegyletek országos szövetkezetének díszelnöke, a főrendiházban a naplóbiráló és a közjogi bizottság tagja volt. Jelentős szerepe volt a Néppárt létrehozásában, melynek támogatására alapította a Fejér Megyei Naplót;[2][3] 1894-ben a székesfehérvári katolikus nagygyűlésen mondták ki a párt megalapításának szükségességét.[3]

A tési püspöki nyaralóban hunyt el, és a Szent István-székesegyházban helyezték nyugalomra.[3]

Művei

  • Immortellen auf den Sarg weiland ihrer Majestät der Kaiserin und Königin Carolina Augusta Wien, 1873
  • Egyházi beszéd, melyet Sz. István Magyarország első apostoli királyának ünnepén 1874. aug. 20. Budán tartott. Uo. 1874
  • Emlékbeszéd, melyet gróf Cziráky Jánosné, szül. Dezasse Ludowika Erzsébet grófnő, a budapesti központi oltáregyesületnek 1899. jan. 6. elhunyt elnöknője felett mondott. Bpest, 1899
  • Egyházi beszédei emellett a Borromaeus című folyóiratban, elnöki megnyitóbeszédei a Szent István-társulat közgyűlésén (1887–1893.) a Kath. Szemlében vannak

Jegyzetek

  1. más forrás szerint Székesfehérvár Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.  
  2. a b c d e f Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.  
  3. a b c d e f g h i j k l Steiner Fülöp (magyar nyelven). Székesfehérvári egyházmegye. (Hozzáférés: 2018. december 23.)

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

  • Bishop Fülöp (Philipp) Steiner, Catholic-Hierarchy (angol)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1996
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  


Előde:
Pauer János
Székesfehérvári püspök
1890–1900
Utóda:
Városy Gyula
Nemzetközi katalógusok
  • Katolicizmus Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap