Sperner-tétel

A kombinatorikában a Sperner-tétel a hipergráfokra vonatkozó extremális tételek közül az egyik legfontosabb és legrégibb. Sperner 1928-ban igazolt tétele olyan halmazrendszerek méretére ad éles korlátot, melyekben egyik halmaz sem részhalmaza másiknak. Tiszteletére az ilyen rendszereket ma Sperner-rendszereknek nevezzük.

A tétel állítása

Ha F {\displaystyle {\mathcal {F}}} egy n elemű halmaz S részhalmazaiból álló halmazrendszer, hogy A , B F {\displaystyle A,B\in {\mathcal {F}}} , A B {\displaystyle A\neq B} esetén A B {\displaystyle A\not \subseteq B} , akkor

| F | {\displaystyle \left|{\mathcal {F}}\right|} {\displaystyle \leq } ( n n 2 ) . {\displaystyle {n \choose \left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor }.}

Ekkora Sperner-rendszer van, ilyen S összes n 2 {\displaystyle \left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor } vagy összes n 2 {\displaystyle \left\lceil {\frac {n}{2}}\right\rceil } elemű részhalmazából álló rendszer.

Itt n 2 {\displaystyle \left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor } és n 2 {\displaystyle \left\lceil {\frac {n}{2}}\right\rceil } az n 2 {\displaystyle {\frac {n}{2}}} szám alsó és felső egészrészét jelenti, azaz n = 2 k {\displaystyle n=2k} esetén k-t, n = 2 k + 1 {\displaystyle n=2k+1} esetén pedig k-t és k+1-et.

A tétel bizonyítása

Soroljuk fel S elemeit valamilyen sorrendben: x 1 , , x n {\displaystyle x_{1},\dots ,x_{n}} . Az F {\displaystyle {\mathcal {F}}} halmazrendszernek csak egy olyan tagja lehet, ami A = { x 1 , , x k } {\displaystyle A=\{x_{1},\dots ,x_{k}\}} alakú, hiszen az ilyen kezdőszeletek egymást kölcsönösen tartalmazzák. Ebből, mivel az S-nek n ! {\displaystyle n!} felsorolása van, az | F | n ! {\displaystyle |{\mathcal {F}}|\leq n!} becslés adódik, ami használhatatlan. Egy A F {\displaystyle A\in {\mathcal {F}}} halmaz azonban több felsorolásban is szerepel kezdőszeletként, mégpedig | A | = a {\displaystyle |A|=a} esetén ezek száma a ! b ! {\displaystyle a!b!} , ahol b = n a {\displaystyle b=n-a} , hiszen az alaphalmaz elemeinek ennyi permutációja van, amiben az első a helyen A elemei szerepelnek.

Az a + b = n {\displaystyle a+b=n} feltétel mellett a ! b ! {\displaystyle a!b!} értéke akkor a legkisebb, ha a, b azonosak vagy szomszédosak. Valóban, ha b > a + 1 {\displaystyle b>a+1} , akkor az ( a + 1 ) ! ( b 1 ) ! {\displaystyle (a+1)!(b-1)!} szorzat kisebb, mint a ! b ! {\displaystyle a!b!} , mivel

( a + 1 ) ! ( b 1 ) ! a ! b ! = a + 1 b < 1. {\displaystyle {\frac {(a+1)!(b-1)!}{a!b!}}={\frac {a+1}{b}}<1.}

Innen adódik, hogy a + b = n {\displaystyle a+b=n} esetén a ! b ! n 2 ! n 2 ! {\displaystyle a!b!\geq \left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor !\left\lceil {\frac {n}{2}}\right\rceil !} . Ezért a fenti összeszámlálásnál F {\displaystyle {\mathcal {F}}} elemeit legfeljebb n ! {\displaystyle n!} -szor számoltuk, mindegyiket legalább n 2 ! n 2 ! {\displaystyle \left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor !\left\lceil {\frac {n}{2}}\right\rceil !} -szor, ezért

| F | n ! n 2 ! n 2 ! = ( n n 2 ) . {\displaystyle |{\mathcal {F}}|\leq {\frac {n!}{\left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor !\left\lceil {\frac {n}{2}}\right\rceil !}}={n \choose \left\lfloor {\frac {n}{2}}\right\rfloor }.}

Lásd még

  • LYM-egyenlőtlenség
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap