San Vitale-templom (Róma)

Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea
Basilica San Vitale
Valláskatolicizmus
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeRómai egyházmegye
Építési adatok
Építése408–412
Stílusókori római építészet
Elérhetőség
TelepülésRóma, Olaszország
HelyVia Nazionale
Elhelyezkedése
Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea (Róma belvárosa)
Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea
Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea
Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 59″, k. h. 12° 29′ 27″41.899666666667, 12.49086111111141.899667°N 12.490861°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 59″, k. h. 12° 29′ 27″41.899666666667, 12.49086111111141.899667°N 12.490861°E
Térkép
A Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Apszis és oltár
Freskók a falakon

A római San Vitale-templom (olasz nyelven: Basilica di Santi Vitale e Compagni Martiri in Fovea, latinul: Ss. Vitalis, Valeriae, Gervasii et Protasii) az 5. század elején épült. A San Vitale címtemplom, rangja basilica minor. Ma a Viminalis dombra vezető Via Nazionale főút mentén helyezkedik el, de az út szintjétől mintegy 6 méterrel mélyebben.

Története

A templomot I. Ince pápa építtette 408 és 412 között[1] egy Vestina nevű özvegy hagyatékából.[2] A dedikáció, amely a milánói Szent Vitális és felesége, Szent Valéria, valamint fiaik, Szent Gervasius és Protasius tiszteletére szenteli a templomot, 412-re van datálva. Szümmakhosz pápa 499-es szinódusának feljegyzéseiben a templom Titulus Vestinae néven szerepel és a dokumentum három presbitert is felsorol.

A templomot sokszor felújították, ezek közül a legjelentősebb a IV. Szixtusz pápa által megrendelt munka volt, amikor az addig három hajós épületből egyhajós templom lett 1475-ben. További felújítási munkálatokra került sor 1598-ban, 1938-ban és 1958-1960-ban, amikor már nagy figyelmet fordítottak a korai állapotok visszaállítására.

Az épület

A templom oszlopos előcsarnoka, a portico a legrégebbi épületrészek közé tartozik, valószínűleg 5. századi. A 16. század végén került a felirat IV. Szixtusz pápa címerével. IX. Piusz pápa építtette a bejárathoz ereszkedő lépcsősort 1859-ben.

Az egyhajós belső tér falait freskók díszítik. Az legrégebbi korból származó apszist Andrea Commodi korai barokk stílusú Kálváriája ékesíti.

Bíborosok

A címtemplom tituláris bíborosai közül ismert Gennaro Cesio neve, akit 494-ben nevezett ki I. Geláz pápa, valamint Fisher Szent János, akit 1535-ben VIII. Henrik angol király végeztetett ki. A 21. század elején a San Vitale Adam Maida egyesült államokbeli bíboros címtemploma.

A templom bíborosainak listája 1500-tól

  • Jaime Serra (1500–1502)
  • Giovanni Stefano Ferrero (1502–1505)
  • Antonio de Ferreri (1505–1508)
  • René de Prie (1509–1511)
  • Antonio Maria Ciocchi del Monte (1511–1514); in commendam (1514–1517)
  • Francesco Conti (1517–1521)
  • Marino Grimani (1528–1532)
  • Esteban Gabriel Merino (1533–1534)
  • John Fisher (1535)[3]
  • Gasparo Contarini (1535–1537)
  • Giovanni Maria Ciocchi del Monte (1537–1542)
  • Giovanni Girolamo Morone (1542–1549)
  • Filiberto Ferrero (1549)
  • Giovanni Ricci (1551–1566)
  • Luigi Pisani (1566–1568)
  • Luigi Cornaro (1568–1569)
  • Gaspar Cervantes (1570)
  • Pietro Donato Cesi (1570–1584)
  • Costanzo da Sarnano (OFMConv) (1587)
  • Antonio Maria Sauli (1588–1591)
  • üresedés (1591–1596)
  • címtemplom szüneteltetése (a templom a jezsuiták birtokába került) 1596
  • címtemplom visszaállítása 1880
  • Andon Bedros Hassunian (1880–1884)
  • Guglielmo Massaia (OFMCap) (1884–1889)
  • Albin Dunajewski (1891–1894)
  • üresedés (1894–1902)
  • Jan Puzyna de Kosielsko (1902–1911)
  • Louis-Nazaire Bégin (1914–1925)
  • Vicente Casanova y Marzol (1925–1930)
  • Karel Kašpar (1935–1941)
  • Manuel Arce y Ochotorena (1946–1948)
  • Benjamín de Arriba y Castro (1953–1973)
  • František Tomášek (1973–1992)
  • Adam Joseph Maida (1994 óta)

Jegyzetek

  1. Ürögdy 179-180. o.
  2. Bussagli (Hrsg.): Rom - Kunst & Architektur, S. 170.
  3. John Fisher életrajza (angolul)

Források

  • Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok. 963 243 261 4 (1983) 
  • A címtemplom bíborosai 1294–1591 (angolul)
  • A címtemplom bíborosai 1880-tól (angolul)
Nemzetközi katalógusok
  • középkor Középkorportál
  • olaszország Olaszország-portál