Ród

Ród (Rod)
A ródi Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom (1833–42, tornyát 1927-ben magasították)[1]
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Tilicske
Rang	falu
Irányítószám	557280
SIRUTA-kód	145925
Népesség
Népesség	375 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	(átlagosan) 811 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′ 06″, k. h. 23° 46′ 54″45.801547, 23.78176645.801547°N 23.781766°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 06″, k. h. 23° 46′ 54″45.801547, 23.78176645.801547°N 23.781766°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ród témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ród (románul: Rod, németül: Rodt) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Tilicske községhez tartozik.

Korai lejegyzett névalakjai (1488, Rothbrockerdorff és 1508, Rodtbochersdorff) alapján neve talán a 'vörös' jelentésű német rot szóból származik. 1532-ben Rat, 1733-ban román nevén mint Rod fordul elő. Utóbbiba talán beleértették az azonos hangzású, 'gyümölcs' jelentésű román szót.

Nagyszebentől 32 kilométerre nyugatra, a Szebeni-havasok lábánál fekszik.

Az 1850-es népszámláláskor 1550-en lakták, azóta népessége folyamatosan csökkent, máig az akkorinak kevesebb mint harmadára. 1890 és 1914 között több mint hétszázötven ródi vándorolt ki az akkori Oroszországba.^[3]

• 1880-ban 1287 lakosából 1250 volt román és 35 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1285 ortodox vallású.
• 2002-ben 465 lakosából 464 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.

Valószínűleg a 15. században települt román lakossággal, Nagyapold határára. 1876-ig Szerdahelyszékhez tartozott, akkor Szeben vármegyéhez csatolták. Lakóit egy 1789-es rendelet felmentette az úrbéri kötelezettségek alól. A 18–19. században transzhumáló juhászattal foglalkoztak, nyájai gyakran a Krím-félszigeten teleltek át. Ugyanekkor Erdély egyik kallósközpontjának is számított. A transzhumálás hanyatlásával lakói egy része elhagyta, mások új megélhetés után néztek. Idővel jelentőssé vált krumplitermesztése. Harminc családja 1925-ben a bánsági Janovára költözött. Mindössze 395 hektáros határának 1941-ben 40,5%-a volt kaszáló, 25%-a legelő, 14%-a szántóföld és 11%-a erdő.

• A helyi születésű Vasile Dobrian festőművész múzeuma.

• Itt született 1805-ben Florian Aaron történetíró.
• Itt született 1912-ben Vasile Dobrian festő és grafikus.

• Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
• Gustav Gündisch: Die Gründungsurkunde von Rod? Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 58. 1935