Régészeti kultúrák Magyarországon

Sablon:Régészeti korszakok

A mai Magyarország területéről írásos emlékeink csak a római kortól vannak. A különböző régészeti kultúrák azonban már a középső őskőkorszaktól (középső paleolitikumtól) kezdve kimutathatók (az alsó paleolitikumbeli vértesszőlősi telep úgy tűnik, az akkori mediterrán éghajlatnak köszönhető). A jelenlegi, mintegy százezer éve tartó jégkorszak (aminek az elmúlt 10 évezredben, éppen egy interglaciális, azaz két eljegesedés közötti szakaszát éljük meg) első felében a neandervölgyi emberek (homo neanderthalis) kultúrái mutathatók ki. Érdekesség, hogy hazánk területére esik olyan lelőhely is, a Bükk hegységbeli Szeleta-barlang, ahol kézzelfoghatóan kimutatható a neandervölgyiek és a homo sapiens közötti váltás. A magyarországi mezolitikus kultúrák leletei azt támasztják alá, hogy a homo sapiens a jelenlegi interglaciális beköszöntével sem tűnt el hazánk területéről és bizonyos helyeken (Jászság, Dunakanyar, Balaton vidéke) folyamatosan fennmaradt a földművelést, állattenyésztést és az agyagedény-készítés (fazekasság) tudományát magukkal hozó újkőkorszaki (neolitikus) telepesek megjelenéséig. Ezt követően pedig egyrészt éppen innét indul ki a földművelés és állattenyésztés továbbterjedése Nyugat- és Kelet-Európa felé, másrészt többször is itt találkoztak a Balkán (vagy éppen Anatólia)felől északra, a kelet-európai sztyeppövezet felől nyugatra és a Nyugat-Európa felől keletre terjedő hatások. A Magyarország területén feltárt régészeti kultúrákról "A magyar régészet az ezredfordulón" című mű kronológiai táblái adnak áttekintést.^[1]

Paleolitikum

Alsó paleolitikum
- Vértesszőlős Őstelep
Középső paleolitikum (neandervölgyiek) ^[2]
- Charentien-kultúra, kb. 90 000-40 000 évvel ezelőtt, lelőhelyek: Érd (Fundoklia-völgy), Tata.
- Jankovich kultúra, elterjedése: Pilis-Vértes-Gerecse (névadó: Jankovich-barlang) hegységek, Ipoly-mente.
- Moustieri kultúra, lelőhely: Suba-lyuk.
- Bábonyi kultúra, névadó lelőhely: Sajóbábony.
- Szeleta-kultúra korai fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang.
Felső paleolitikum
- Szeleta-kultúra késői fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang.
- Aurignaci kultúra ^[3] Istállós-kői-barlang (paleolitikum) é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 25′ 08″48.071852777778, 20.41890555555648.071853°N 20.418906°E 40 000 - 31 000 éve.
- Gravetti kultúra ^[4] – a név eredete a kovakőből készült nyílhegyekről.
  - 1. települési hullám: 28 000 - 26 000 éve a Bécsi medencétől a Hernád és Bodrog völgyéig.
  - 2. települési hullám: 20 000 - 18 000 éve, alapanyagként folyami hordalékkavicsot használtak.
  - 3. települési hullám: 16 000 - 15 000 éve, Gerecse, Pilis, Vértes hegységek, Duna-kanyar (Pilsmarót, Dömös). Dömösi rúdsátor.
- Lovasi őskőkori festékbánya
- Sümeg mogyorósdombi kovakőbánya

Mezolitikum

Bővebben: Középső kőkorszak#A mezolitikum Magyarországon

- Dunai-tardenoisi kultúra
- Jászberényi és jászteleki fázisok radiokarbon keltezés: 8030 éve ^[5]
- Levélhegyes kultúra

Neolitikum

Korai neolitikum
- Körös-kultúra
- Starčevo kultúra
Középső neolitikum
- (Dunántúli) Vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK)
- Alföldi Vonaldíszes kultúra
- DVK továbbfejődése
  - Kottafejes kultúra (középső neolitikum)
  - Zselízi kultúra (középső neolitikum)
- Bükki kultúra (középső neolitikum)
- Korai bánáti-(Vinča)kultúra^{[megj 1]} ^[6] ^[7] (középső neolitikum)
Késő neolitikum
- Lengyeli kultúra I-II. fázis
- Késő bánáti-(Vinča)kultúra (késői neolitikum)
- Vinča hatás
  - Tiszai kultúra (késő neolitikum)
  - Sopot–Bicske-kultúra (késő neolitikum)

Rézkor

Korai rézkor
- Lengyeli kultúra III. fázis
- Balaton-lasinja kultúra
- Tiszapolgári kultúra
Középső rézkor
- Boleráz kultúra
- Bodrogkeresztúri kultúra
Késő rézkor ^[8]
- Hunyadihalmi kultúra
- Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája
- Baden-péceli kultúra

Bronzkor

Korai bronzkor
- Vučedoli kultúra
  - Makói kultúra
  - Ljubljanai kultúra
- Hatvani kultúra
- Perjámosi kultúra
- Ottományi kultúra
- Zóki kultúra
- Nagyrévi kultúra
- Harangedényes kultúra
Középső bronzkor
- Litze-kerámia kultúrája (álzsinegdíszes)
- Gáta–Wieselburg-kultúra

Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától nyugatra. Egy telepét Sárvár mellett tárták fel 2004-2005-ben.^[9]

- Mészbetétes edények kultúrája

Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától keletre.^[10]

- Kisapostagi kultúra
- Vatya-kultúra
- Gyulavarsándi kultúra
- Késő Vattinai kultúra
- Füzesabonyi kultúra
- Koszideri kultúra
- Szeremlei kultúra
- Halomsíros kultúra
Késő bronzkor
- Pilinyi kultúra
- Csorva kultúra
- Gáva-kultúra
- Kyjatice-kultúra
- Urnamezős kultúrák
  - Váli kultúra
  - Balaton-csoport
  - Bakonyvidéki urnamezős kultúra
  - "Bronz-Hallstatt"

Vaskor

Kora vaskor
- Hallstatti kultúra
Késő vaskor
- Preszkíta kultúra
- La Tène-kultúra (kelta)

Megjegyzések

↑ A bánáti (Vinca-) kultúra elnevezést Kalicz Nándor használja. Minthogy a kultúra első lelőhelyeit az akkori Magyarország Bánát megyéjében tárták fel, a régészeti kultúrák elnevezésének általános elvei szerint a bánáti kultúra megnevezés lenne helyes. Ezzel szemben Colin Renfrew hatására nemzetközileg a Vinca-kultúra megnevezés terjedt el.

Hivatkozások

↑ Ezredfordulón 473-477. old.
↑ Ezredfordulón Simán Katalin:A modern ember kialakulása és kultúrája, 81-84. old.
↑ Ezredfordulón Simán Katalin:A modern ember kialakulása és kultúrája, 84-85. old.
↑ Ezredfordulón T. Dobosi Viola: A jégkorszak végének vadászai, 85-91. old.
↑ Ezredfordulón Kertész Róbert: Mezolitikum, a termelőgazdálkodás felé, 91-95. old.
↑ Kalicz 46–47, old.
↑ Renfrew 182–189. old.
↑ Horváth–Svingor–Molnár
↑ Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 34/1 (2011) 67-94 Szombathely, 2011. 81. old és 67. old. 2. lábjegyzet
↑ Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 34/1 (2011) 67-94 Szombathely, 2011. 67. old. 2. lábjegyzet

Források

↑ Ezredfordulón: Magyar régészet az ezredfordulón, Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály, Budapest (2003). Hozzáférés ideje: 2012. február 17.
Bóna István: A nemzetségi és törzsi társadalom története Magyarországon. In: Magyarország története. előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. III. fejezet.
Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története. előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1984. II. fejezet.
↑ Kalicz: Kalicz Nándor. Agyagistenek – A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest (1980). ISBN 9631307530
Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984.
↑ Makkay Indoeurópai: Makkay János. Az indoeurópai népek őstörténete. Gondolat•Budapest (1991). ISBN 963-282-418-0
Makkay János: A tiszaszőlősi kincs. Nyomozás egy rézkori fejedelem ügyében. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985.
↑ Renfrew: Colin Renfrew. A civilizáció előtt. Osiris Kiadó, Budapest (2006). ISBN 9633896959
Trogmayer Ottó: Ásatási történetek. Bába Kiadó, Szeged, 2004.
↑ Horváth–Svingor–Molnár: Horváth Tünde – S. Svingor Éva – Molnár Mihály. „Újabb adatok a bádeni-péceli kultúra keltezéséhez”. Archeometriai Műhely (2006/3).
↑ Nagy: Nagy Marcella. „A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn”. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője (2011/34/1).