Rácz Gyula

Rácz Gyula
Született	1874. december 25.[1] Hódmezővásárhely[1]
Elhunyt	1948. november 6. (73 évesen)[2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus író statisztikus
Tisztsége	államtitkár (1918–1919, Földművelésügyi Minisztérium)
Sírhelye	Farkasréti temető (40-1/73)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rácz Gyula (Hódmezővásárhely, 1874. december 25. – Budapest, Józsefváros, 1948. november 3.)^[6] közgazdasági író, statisztikus, földművelésügyi államtitkár.

Rácz Antal és Csarmaz Lídia fiaként született. Kolozsvárott szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét, ezután hosszabb nyugat-európai tanulmányútra indult. 1909 és 1915 között a Fővárosi Könyvtárban dolgozott mint könyvtáros, majd a Fővárosi Statisztikai Hivatalban volt titkár. Az SZDP 1907. évi kongresszusán kiküldött bizottság tagjaként volt jelen, ahol Szabó Ervinnel és Dániel Arnolddal közösen kidolgozott egy agrárprogramot dolgozott ki, amely felvetette a szocializálandó nagybirtokok kisbérletként való kiosztását. Ezt a tervezetet azonban pártvezetőség nem bocsátotta megvitatásra. 1917-ben bejutott a választójogi minisztériumba, később pedig a miniszterelnökségre. 1918 decemberétől 1920-ban történt nyugdíjazásáig^[7] földművelésügyi államtitkár volt. A Társadalomtudományi Társaság egyik megalapítója és egy ideig főtitkára volt.

Halálát szívkoszorúér-rögösödés okozta. Felesége Horváth Stefánia volt.

A Farkasréti temetőben nyugszik, obeliszk őrzi emlékét. [40. parcella, 1/73]

• Gazdasági önállóság és Magyarország helyzete a világgazdaságban és világpolitikában (Bp., 1905)
• A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása (Bp., 1906)
• Pusztuló Magyarország (Bp., 1909)
• A német gyarmatosítás történelmi kialakulása és annak okai (Bp., 1909)
• A választójog és Magyarország erőviszonyai (Bp., 1910)
• Budapest székesfőváros pénzügyei, 1874 – 1912 (Bp., 1914)

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.