Petovicum flórajárás

A Petovicum a Nyugat-Dunántúlt felölelő Praenoricum flóravidék déli flórajárása. A Magyar Középhegység növényzetében itt a legerősebb a mediterrán hatás.

Földrajzi helyzete

Magyarországi része a Zalai-dombság nyugati része (Göcsej és Hetés), de szlovén, illetve horvát területen messze túlnyúlik az országhatáron. Északi szomszédja a Praenoricum flóravidék Őrségi flórajárása, keleti a Praeillyricum flóravidék zalai flórajárása.

Földtani felépítése

Felszínének nagy részét a késő pannóniai időszakban lerakódott, folyóvízi üledékek borítják: jellemzően kavics és homokos kavics finomabb szemű, agyagos-kőzetlisztes lencsékkel–rétegekkel.

Jellemző növénytársulások és fajok

Amint ez helyzetéből következik, növényzete a Dél- és Nyugat-Dunántúl (Praeillyricum és Praenoricum) közötti, átmeneti jellegű.

A völgyekben

A völgyekben ciklámenes, osztrák zergevirágos bükkösök (Cyclamini-Fagetum) és gyertyános-tölgyesek (Cyclamini-Carpinetum) utalnak a balkáni hatásra. Jellemző, szubmediterrán fajok:

A vízparti rétek védett növénye a kockás kotuliliom.

A vízrajzi viszonyoktól függően gyakoriak még az alábbi társulások:

  • bokorfüzes (Salicion triandrae),
  • puhafaliget (Salicion albae),
  • égeres láperdő (Carici elongatae-Alnetum),
  • keményfaliget (Alnion incanae),
  • tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum).

A dombhátakon

A nyugat-dunántúli jelleg egyértelmű jelei a kilúgozott talajú kavicstetőkön növő erdeifenyvesek. Ezek aljnövényzetében jellemző a savanyú talajokat kedvelő közönséges csarab (Calluna vulgaris).

Göcsej legjellemzőbb erdőtársulása a lombelegyes erdeifenyves (Aulacomnio-Pinetum), amit a fenyő-nyír kor emlékeinek tekintenek. Kísérő növényei többnyire jellegzetesen mészkerülő fajok:

  • kerek levelű körtike (Pyrola rotundifolia),
  • zöldes körtike (Pyrola chlorantha),
  • kis körtike (Pyrola minor),
  • egyvirágú körtike (Moneses uniflora),
  • gyöngyvirágkörtike (Orthilia secunda).
  • kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum),
  • lapos korpafű (Lycopodium complanatum),
  • hegyi páfrány (Lastraea limbosperma),
  • erdei bordapáfrány (Blechnum spicant),
  • buglyos páfrány (Phegopteris connectilis),
  • fecsketárnics (Gentiana asclepiadea),
  • fekete áfonya (Vaccinium myrtillus),
  • csarab (Calluna vulgaris),
  • havasi éger (Alnus viridis),
  • gyökerező avarvirág (Goodyera repens, korhadéklakó orchidea)

Források

  • Kevey Balázs: Növényföldrajz
  • 5.1. Göcsej flórajárása (Petovicum)
  • Dél-Zala Erdőtáj Kerékpárút
  • Hermán Gábor: Zalai-dombság[halott link]