Parlag (település)
| Parlag (Jalovec) | |
 | |
| A Jézus Szíve templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1430 |
| Polgármester | Peter Kotian |
| Irányítószám | 972 31 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 566 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 348 m |
| Terület | 6,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 44′ 40″48.771388888889, 18.74444444444448.771389°N 18.744444°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 44′ 40″48.771388888889, 18.74444444444448.771389°N 18.744444°E | |
| Parlag weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parlag témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
 | Ez a szócikk Parlagról szól. Hasonló címmel lásd még: Jalóc. |
Parlag (1899-ig Jalovecz, szlovákul Jalovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
Privigyétől 9 km-re keletre, a Handlovka-patak völgyében található.
Története
A falu területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítja az itt megtalált bronz szekerce és más korabeli leletek.
A település már a 12. századtól létezik. A 13. század elején a Dobak család birtoka, 1244-től pedig a bajmóci váruradalom része volt. 1430-ban „Alloc” alakban említik először. A 15-16. században a településen üveghuta működött. 1553-ban 3 portával adózott. 1675-ben 86-an lakták. 1715-ben 9 adózó jobbágytelekkel rendelkezett. 1749-ben a Pálffy család a Huňov völgyben üveggyárat és malmot alapított. 1778-ban 203 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JALOVECZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez fél mértföldnyire, ’s a’ Bajmóczi Uradalomhoz tartozik, Rasztosznónak filiája, Csauszához földgye hasonlító.”[2]
1828-ban 26 házában 183 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fazsindely és faárukészítéssel, valamint napszámos munkákkal foglalkoztak. 1831-ben építették mészégetőjét.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jalovecz, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrénocz filial. 183 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Jalovecz, a handlovai völgyben fekvő tót község, 303 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Földesurai az erdődi Pálffyak voltak. A község 1430-ban Bajmócz várának tartozéka volt.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
A háború után lakói földművesek, napszámosok voltak. A második világháborúban támogatták a partizáncsoportokat.
Népessége
1910-ben 405, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 547 lakosából 543 szlovák volt.
2011-ben 589 lakosából 580 szlovák.
Nevezetességei
- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1927-ben épült historizáló stílusban, neoklasszicista és neoromán részletekkel.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Parlag Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- A község Nyitrabánya honlapján
Sablon:Privigyei járás
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) Alsóvesztény (Dolné Vestenice) · Bajmóc (Bojnice) · Bajmócapáti (Opatovce nad Nitrou) · Bajmóclazán (Lazany) · Besztercsény (Bystričany) · Bélapataka (Valaská Belá) · Cégely (Cigeľ) · Csavajó (Čavoj) · Cserenye (Čereňany) · Csék (Malinová) · Delzsény (Dlžín) · Divékrudnó (Nitrianske Rudno) · Divékszécs (Seč) · Divéktemes (Temeš) · Divékújfalu (Diviacka Nová Ves) · Erdőrét (Poluvsie) · Felsővesztény (Horné Vestenice) · Hársas (Lipník) · Parlag (Jalovec) · Kányahegy (Kanianka) · Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) · Keselőkő (Podhradie) · Kiscsóta (Malá Čausa) · Kisegyházas (Kostolná Ves) · Kispróna (Pravenec) · Kocurány (Kocurany) · Kovácspalota (Tužina) · Kós (Koš) · Lestyén (Liešťany) · Mohos (Poruba) · Nagycsóta (Veľká Čausa) · Nádasérberzseny (Nedožery-Brezany) · Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) · Nevigyén (Nevidzany) · Németpróna (Nitrianske Pravno) · Nyitrabánya (Handlová) · Nyitradivék (Diviaky nad Nitricou) · Nyitrafenyves (Chvojnica) · Nyitrafő (Kľačno) · Nyitranovák (Nováky) · Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany) · Oszlány (Oslany) · Ófelfalu (Horná Ves) · Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom)· Radóc (Radobica) · Rákosvölgyudvarnok (Nitrica) · Rásztony (Ráztočno) · Rudnószabadi (Rudnianska Lehota) · Sújtó (Šutovce) · Szebed (Sebedražie) · Tormásborosznó (Chrenovec–Brusno) |  | |
