Michael Fuss

Michael Fuss, magyaros névalakban Fusz Mihály (Nagyszeben, 1814. október 5. – Nagycsűr, 1883. április 17.) erdélyi szász ágostai evangélikus lelkész, botanikus. A botanikai és mikológiai tudományos nevek fajleírója/i (auktora) a későbbi szakmunkákban idézve teljes névvel vagy rövidítéssel szerepelnek, ekként: „Fuss”. A botanikában a szerző idézése arra a személy vagy személyekre vonatkozik, aki érvényes módon, az ICBN szabályainak megfelelően^[1] publikáltak egy botanikai nevet vagy taxont. A sokszerzős közleményekben a leírásban az autentikus^[2](1-3) szerző, ettől több auktor esetében "X et al." vagy "X & al." formában is szerepelhetnek.^[3] Régebben, amikor a „botanika” részeként tekintettek a gombákra, a mikológusok gyakran botanikusként szerepeltek. A gomba- és zuzmófajok mikológus leíróiról időszakonként frissülő listák állnak rendelkezésre,^[4][5] illetve online elérhető adatbázisok is tartalmazzák.^[5]

Életpályája

Apja Christian Fuss szintén lelkészként szolgált. Az elemi- és középiskolát szülővárosában végezte, 1832-től a bécsi protestáns teológiai intézetben tanult. 1834-ben tért vissza Erdélybe, és egy ideig Nagycsűrben tanító volt. Utóbb Nagyszebenben az evangélikus gimnázium tanára lett és botanikai munkásságával szerzett hírnevet. AZ 1860-as évek kezdetén Haynald Lajos püspök őt jelölte ki Erdély flórájának megírására és a munka költségeinek tekintélyes részét saját vagyonából állta. 1848. január 4-én a regensburgi zoológiai-mineralógiai egyesületnek rendes tagja lett. Tiszteleti tagja volt a pfalzi Pollichia természettudományi egyesületnek, illetve választmányi tagja az erdélyi honismereti társaságnak és a nagyszebeni természettudományi egyesületnek. 1861. május 30-án a fenyőfalviak, 1878-ban a nagycsűriek választották lelkészüknek.

Természettudományi könyvtárát és 500 fasciculusból álló rendezett herbáriumát a nagyszebeni természettudományi egyletnek hagyományozta.

Munkássága

• Lehrbuch der Naturgeschichte als Leitfaden bei Vorlesungen an Gymnasien. Mit besonderer Berücksichtigung Siebenbürgens ausgearbeitet. 2. Heft. Botanik. 3. Heft. Zoologie, Hermannstadt, 1840. 1845. (Az I. füzetet Johann Ludwig Neugeboren írta.)
• Verzeichniss derjenigen Pflanzen, welche entweder ausschliesslich oder doch hauptsächlich in Siebenbürgen angetroffen werden, nebst Angabe ihres Fundortes und der Wichtigsten Synonyme. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde II. 1845.
• Alphabetische Zusammenstellung der sächsischen, ungarischen, wallachischen und deutschen Trivialnamen in Siebenbürgen wildwachsender oder allgemein cultivirter Pflanzen. In: Archiv für des Vereins für siebenbürgische Landeskunde III. 1848.
• Ercsei, Nemes Tordamegye Flórája és Sternheim Uebersicht der Flóra Siebenbürgens birálata. In: Archiv für siebenbürgische Landeskunde III. 1848.
• Notizen zur Flora Siebenbürgens. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde
• Bericht über den Stand der Kenntniss der Phanerogamen-Flora Siebenbürgens mit dem Schlusse des Jahres 1853. (Különnyomat a nagyszebeni gimnázium Programmjából.)
• Flora Transsilvaniae excursoria... Hermannstadt. 1866.
• Der Lebensodem des Protestantizmus. Festpredigt bei der Jahresversammlung des Hermannstädter Zweigvereins der evang. Gustav-Adolf-Stiftung, am 25. Juni 1868 in Gross-Scheuern. Hermannstadt. 1868.
• Aufzählung der in Siebenbürgen angegebenen Cryptogamen. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde XIV. 1878.

Források

• Friedrich Schuller: Fuß, Michael. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  49. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1904,  214–220. oldal (németül)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  

1. ↑ International Code of Botanical Nomenclature (Saint Louis Code), Electronic version. International Association for Plant Taxonomy, 2000 [2002. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva.]. (Hozzáférés: 2024. július 16.)
2. ↑ https://hu.wiktionary.org/wiki/autentikus
3. ↑ https://en.wiktionary.org/wiki/et_al
4. ↑ szerk.: P. M. Kirk & A. E. Ansell: Authors of Fungal Names: A list of authors of scientific names of fungi, with recommended standard forms of their names, including abbreviations, Index of Fungi. Wallingford: C.A.B. International, 95. o. (1992). ISBN 0 85198 833 4 
5. ↑ ^{a b} Authors of fungal names. Version 2 [archivált változat]. Wallingford, UK: CABI Bioscience, 85. o. (2004). Hozzáférés ideje: 2011. február 11. [archiválás ideje: 2011. július 26.]