Macsi-bugjó

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A macsi-bugjó (町奉行; Hepburn: machi-bugyō?) szamuráj hivatal volt a Tokugava sógunátus idején az Edo-korban Japánban, azok között a régi közigazgatási állomások között volt, ami nyitva állt azok előtt, akik nem daimjók voltak.[1] Hagyományos értelmezésében fordíthatjuk ezt a japán címet „biztosnak”, „felügyelőnek” vagy „kormányzónak”.

Ez a bakufu cím azokat, a bíróságokat vagy a törvényhatósági ügyintézőket illette, ami azzal a felelősséggel bírt, hogy kormányozzon és fenntartsa a rendet, a fontosabb városok felett.[2]

A macsi-bugjó volt a központi hatalom a japán városközpontokban, ezekben az időkben. Ezek a bakufu-által kijelölt hivatalnokok, egyedi szerepet töltöttek be, ami magába foglalta a rendőrfőnök, bíró és polgármesteri pozíciót. A macsi-bugjótól elvárták, hogy ellássa a teljes körű közigazgatási és igazságügyi feladatokat.[3]

A macsi-bugjónak részt kellett vennie az adószedésben, rendőrségi és tűzoltói feladatokat kellett ellátnia egyszerre, be kellett tölteniük több bírósági szerepet, meghallgatnia és döntenie mind a rendes polgári, mind a büntetőügyekben.[3]

Csak a magas rangú hatamoto jelölhette ki a pozíciókat a macsi-bugjó mert nagyon fontos feladatokat kellett ellátniuk. A macsi-bugjót egyenrangúnak tekintették, a kisebb daimyōkkal. 16 macsi bugjó volt megtalálható, szerte Japánban.[3]

Sóguni városok

Ebben az időben sok urbanizálódott várost, beleértve Edot, Kiotót, Nagaszakit, Narát, Nikkót és Oszakát, tartottak fontosnak és néhányat "sóguni városnak" neveztek. Ezeknek a "sóguni városoknak" a száma háromról tizenegyre emelkedett a Tokugava kormányzás alatt.[4]

A macsi-bugjók listája

  • Óoka Tadaszuke, 1717–1736 (Jedo-bugjó).[5]
  • Ido Szatohiro, 1849-1856.[6]
  • Izava Maszajosi, 1858.[7]
  • Oguri Tadamasza, 1862-1863.[8]
  • Abe Maszató, 1863-1864.[9]
  • Inoue Kijonao, 1863, 1866-1868.[10]

Jegyzetek

  1. Beasley, William G. (1955). Select Documents on Japanese Foreign Policy, 1853-1868, p. 325.
  2. Hall, John Wesley. (1955) Tanuma Okitsugu: Forerunner of Modern Japan, p. 201
  3. a b c Cunningham, Don. (2004). Taiho-Jutsu: Law and Order in the Age of the Samurai, p. 42.
  4. Cullen, William. (2003). A History of Japan, 1582-1941: Internal and External Worlds, p. 159.
  5. Murdoch, p. 334.
  6. Beasley, p. 332.
  7. Beasley, p. 334.
  8. Beasley, p. 338.
  9. Beasley, p. 331.
  10. Beasley, p. 333.

Források

  • Beasley, William G. (1955). Select Documents on Japanese Foreign Policy, 1853-1868. London: Oxford University Press. [reprinted by RoutledgeCurzon, London, 2001. ISBN 978-0-19-713508-2 (cloth)]
  • Murdoch, James. (1996). "A History of Japan.", p. 334.
  • Cullen, Louis M. (2003). A History of Japan, 1582-1941: Internal and External Worlds. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-82155-X (cloth) -- ISBN 0-521-52918-2 (paper)
  • Cunningham, Don. (2004). Taiho-Jutsu: Law and Order in the Age of the Samurai. Tokyo: Tuttle Publishing. ISBN 978-0-8048-3536-7 (cloth)
  • Hall, John Wesley. (1955). Tanuma Okitsugu: Forerunner of Modern Japan. Cambridge: Harvard University Press.
  • Jansen, Marius B. (1995). Warrior Rule in Japan. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-48404-9

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Machi-bugyō című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nemzetközi katalógusok
  • KKT: 00567525
  • Japán Japán-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap