Márki Sándor

Nem tévesztendő össze a következővel: Márky Sándor (labdarúgó).

Márki Sándor
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Életrajzi adatok
Született	1853. március 27. Kétegyháza
Elhunyt	1925. július 1. (72 évesen) Gödöllő
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	• A modern Magyarország • II. Rákóczi Ferenc I–III. kötet
A Wikimédia Commons tartalmaz Márki Sándor témájú médiaállományokat.

Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.)^[1] történetíró, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse.

Kutatási területe: magyar és egyetemes középkor és újkor, történeti segédtudományok, forrásismeret, hazai parasztmozgalmak és szabadságharcok, Bihar és Arad vármegyék történelme, történeti földrajz.

Szülei Márki János és Zay Julianna.^[1] 1855-től Sarkadon nevelkedett, ott kezdte az elemi iskolát, majd az utolsó évet Nagyváradon végezte. 1864-től az ottani premontrei gimnáziumban tanult. A különben példás magaviseletű, jeles tanuló 1869. május 12-én consilium abeundit (eltanácsolást) kapott, mivel a Repkény című ifjúsági lapban élesen bírálta az iskolai törvényeket, illetve magát „történésznek” aposztrofálva, álnéven ismeretterjesztő újságcikkeket adott szerkesztőségeknek. (Erről az esetről a Magyar Ujság és a Nagyváradi Lapok bőven megemlékezett.) Különben már 14 éves korában megírta Biharmegye rövid történetét és a lapokban közölgetett egyet-mást barátja, Bölöni Sándor levéltárából és Kresznerits Ferenc levelezéseiből.^[2] Diákkorában, 1867-től 1871-ig a Méh című kézzel írott lapot szerkesztette.

Középiskolai tanulmányait 1869-től 1871-ig Pozsonyban a királyi gimnáziumban folytatta, az utolsó (VIII.) osztályt pedig 1871/1872-ben a pesti piarista gimnáziumban fejezte be. Ezután 1872-től 1875-ig a budapesti egyetemen bölcsészkarán tanult, és élénk részt vett az ifjúsági életben. Titkára, majd alelnöke volt az egyetemi körnek, elnöke a „bölcseletsegélyző egyesületnek” és alelnöke a tudományos és műegyetemi körnek. 1874–1875 között szerkesztette az Irodalmi Értesítő című lapot. 1875/1876-ban mint egyéves önkéntes tanított a gyakorló gimnáziumban, és 1876-ban középiskolai tanári oklevelet nyert.

1876 őszén tiszti vizsgálatot tett, melynek alapján 1877. július 25-én császári és királyi tartalékos, 1882. december 3-án sz. áll. honvédhadnagy s végre magyar királyi népfelkelő parancsőrtiszt lett.

1877. július 14-én rendes tanárnak nevezték ki az aradi főreáliskolához. 1878-ban doktorátust tett. Aradon ő volt éveken át az Orczy- és Vásárhelyi-könyvtárak őre, s 1881. december 15-én őt választotta titkárává az akkor alakult Kölcsey Egyesület, melynek utóbb alelnöke, 1886-ban tiszteletbeli tagja lett. 1886. szeptember 7-én a budapesti VII. kerületi gimnáziumhoz tétetett át; 1888. január 26-án egyetemi magántanár lett s 1892. június 30-án az egyetemes történelem rendes tanárává nevezték ki a kolozsvári egyetemre, melynek 1896-97-ben bölcseletkari dékánja, 1914-15-ben pedig a rektora volt, a mensa academicának kezdettől fogva alelnöke. 1888 óta választmányi tagja volt a történelmi társulatnak, 1892-től pedig tagja az országos tanárvizsgáló bizottságnak; ugyanazon év május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. A Magyar Földrajzi Társulatnak alapításától fogva (1872) rendes, később választmányi, 1893-ban levelező, 1896-ban tiszteletbeli tagja. 1888-ban a Szent István Társulat irodalmi és tudományos szakosztálya és az archeológiai társaság választmánya választotta taggá. Rövidebb időszakokban tanulmányutakat tett nyugat-európai országokban: Németország és Csehország (1886), Franciaország és Anglia (1889).

Részt vett 1891. szeptember 26-án a budapesti turista-társaság alapításában; elnöke volt a középiskolai tanáregyesület kolozsvári körének, az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályának alelnöke, tagja a pedagógiai és az erdélyi irodalmi társaságnak, tiszteleti tagja a Hunyad megyei tört. és rég. társaságnak, a kolozsvári egyetemi körnek és a bölcseletsegélyező egyesületnek. Mint előadó vett részt 1885-ben az országos, 1899-ben a cividalei olasz és 1900-ban a párizsi nemzetközi történelmi kongresszuson. Arad vármegye 1885-ben és a kolozsvári egyetem 1895-ben megbízta a története megírásával. 1896-ban Kolozsvár város tiszteletbeli tanácsosa lett és mint ilyen tartotta az emlékbeszédet a város ezredévi (1896) és unióünnepén (1898). Mint tanár majdnem minden évben nagyobb utazásokat tett a hazában vagy külföldön.

Kiváló előadó hírében állott, diákjai tisztelték és szerették. 1906-ban, pedagógus pályájának harmincadik évfordulója alkalmából jubileumi oklevelet szerkesztettek és nyújtottak át számára. Felesége Spilka Julianna volt.^[1]

Az első világháború után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Budapestre, majd Szegedre költözött, Márki Sándor 1921-től haláláig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Középkori Történeti Intézetének vezetője volt. Értékes hagyatékának jelentős részét a SZTE egyetemi könyvtár kézirattára őrzi.

Kéziratban maradt és hatalmas terjedelmű, szokatlanul részletes és informatív naplóit Erdész Ádám rendezi sajtó alá sorban, 2015-től kezdődően, az MNL Békés Megyei Levéltár kiadásában. Az 1873 és 1925 közt szinte folyamatosan vezetett naplók a dualizmuskori világról általában véve, de a magyar értelmiségi és tudós sorsról különösen kiváló forrásnak számítanak: így pl. a tudományos közéletről, a kolozsvári egyetem működéséről, vagy a történész műhelytitkairól és kapcsolati hálójáról is rendkívül adatgazdagok. Mindemellett felfedik a dualizmuskori tudományos könyvkiadás, a hírlap- és folyóirat kiadók és szerkesztőségek működésének apró részleteit is, bemutatják a különböző oktatási intézmények és tudományos testületek működését, s ezeken túl is, általában véve is hatalmas művelődéstörténeti és mentalitástörténeti beccsel bírnak, akár a 19. század végi és 20. század elei mindennapi élet vonatkozásában is..^[3]

A 200 ív méretű naplósorozat külön része − az Apor Péter 1736-os neves művére utaló – Metamorphosis Transsylvaniae címet viselő iratkötet (ez magában mintegy 1850 kéziratos oldal), amelyet eleve egy, a Trianont követő hatalomváltás történetét feldolgozó majdani kötet forrásanyagának szánt Márki. Az 1918. októberétől 1921 végéig sorjázó, dokumentumokkal kiegészített terjedelmes bejegyzésekben a történész nagy figyelmet szentelt az egyetem sorsának, így a napló ezen része hiteles és gazdag krónikáját adja az 1872-ben alapított magyar egyetem felszámolásának és románná válásának.^[4]

• A Fekete-Körös és vidéke. (Nagyvárad, 1877) 146 p.
• Sarkad története (Budapest, 1877) REAL-EOD
• A Fekete-Kőrös és vidéke; Hügel Ny., Nagyvárad, 1877
• Az oroszok hazánk történetében; Hügel Ny., Nagyvárad, 1877
• Bihari román írók; Hollósy, Nagyvárad, 1880
• Dósa György és forradalma; Ráth, Bp., 1883
• Magyar Pantheon. A magyar történelem, művészet és irodalom 150 kimagasló alakja, képekben és rövid életrajzokban; Stampfel, Pozsony–Bp., 1884
• Mária, Magyarország királynéja, 1370–1395. (Budapest, 1885) REAL-EOD
• Dósa György és forradalma (Arad, 1883)^[5]
• Arad vármegye és Arad szabad királyi város története (I–II. Arad, 1892–1895)^[6] REAL-EOD
• Arad vármegye és Arad szab. kir. város néprajzi leírása (Arad, 1892) REAL-EOD
• Pero lázadása^[7] (Arad, 1893) REAL-EOD
• A francia forradalom története. 1789–1799; s.n., Kolozsvár, 1895
• A kolozsvári m. kir. Ferencz-József-Tudományegyetem története és statisztikája. Pisztory Mórral. (Kolozsvár, 1896)
• A magyar térképírás múltja és jelene (Földrajzi Közlemény, 1896)
• Európa a magyarok honfoglalása idejében; Magyar Földrajzi Társaság, Bp., 1897
• Az 1848–49-évi szabadságharc története (Budapest, 1898)
• A modern Magyarország (1848-1896) (Budapest, 1898) (Beksics Gusztávval) REAL-EOD
• Erzsébet Magyarország királynéja (1867-1898), (Budapest, 1899) REAL-EOD
• A longobárdok hazánkban (Kolozsvár, 1899) REAL-EOD
• A középkor főbb krónikásai : a magyarok honfoglalása koráig (Budapest, 1900) REAL-EOD
• Mátyás király emlékkönyv : kolozsvári szobrának leleplezése alkalmára, Szerk. (Budapest, 1902) REAL-EOD
• II. Rákóczi Ferenc. I-III. köt. (Budapest, 1907–1910)[1]
• Az ó- és középkor története (I–II. Budapest, 1910) REAL-EOD
• Az újkor és legújabb kor története (Budapest, 1910) REAL-EOD
• Nagy Péter cár és II. Rákóczi F. szövetsége (Budapest, 1913) REAL-EOD
• Dósa György. (Budapest, 1913) archive.org MEK
• Magyar középkor (Budapest, 1914)
• Történet és történetírás (Budapest, 1914) archive.org
• Horváth Mihály (1809–1878). (Budapest, 1917) REAL-EOD
• Római itineráriumok Magyarországról (Földrajzi Közlemény, 1926)
• Gróf Gyulai Ferenc naplója, (másolta Márki Sándor), (Budapest, 1928) REAL-EOD
• Márki Sándor naplói; sajtó alá rend., szerk. Erdész Ádám; MNL Békés Megyei Levéltára, Gyula, 2015–
  • 1. 1873–1892; 2015
  • 2. 1893–1903; 2018
  • 3. 1904–1914; 2021
  • 4. 1915-1919; 2023

• Magyar Történelmi Társaság (választmányi tag)
• Földrajzi Társaság
• Erdélyi Múzeum-Egyesület
• Társadalomtudományi Társulat
• Pedagógiai Társaság
• Kemény Zsigmond Társaság
• Dugonics Társaság
• Mikes Kelemen Társaság

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Márki Sándor lásd 160–161. p.

• 1356 tételes (!) szakmai bibliográfiáját Szegeden adták ki és a Szegedi egyetemi könyvtár egyik repozitóriumából le is tölthető: Klukovitsné Paróczy Katalin; Rácz Béláné; Szabó Éva; Monok István (szerk.): Márki Sándor szakirodalmi munkássága : bibliográfia. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta bibliothecaria, (12) 1. 150 p. (Szeged, 1992)
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Művei (Project Gutenberg)
• Művei (MEK)
• Magyar életrajzi lexikon
• Márki Sándor
• Márki Sándor SZTE EK évfordulós emlékcsarnokában
• Magyar középkor, „ÉLET" IRODALMI ÉS NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, 1914, mek.oszk.hu
• Kovách Géza: Márki Sándor emlékezete és hagyatéka; EMKE, Arad, 2000 (EMKE füzetek)
• Kokas Károly: A nagy digitális Márki-szindróma (Prezi előadás)
• Beszélgetés Márki Sándor naplóiról. Vajda Tamás a szerkesztővel, Erdész Ádámmal beszélget. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
• Kötetbemutató beszélgetés: Márki Sándor naplói IV. - Erdész Ádám a szerkesztővel Kokas Károly beszélget (Hozzáférés: 2024. február 25.)
• Panek Sándor: A tanult emberek botozására összerázkódott a társadalom – Márki Sándor naplóinak IV. kötete a kolozsvári impériumváltás időszakából (Hozzáférés: 2024. február 25.)
• Interjú Erdész Ádámmal a naplók negyedik kötetéről (Transtelex.ro)

• Iskolatörténet Erdélyben