Lukács (Horvátország)
 | Ez a szócikk a horvátországi Lukács településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lukács (egyértelműsítő lap). |
| Lukács (Lukač) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Đuro Bukvić (HDZ) |
| Irányítószám | 33406 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2759 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 21″, k. h. 17° 25′ 10″45.8725, 17.41944444444445.872500°N 17.419444°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 21″, k. h. 17° 25′ 10″45.8725, 17.41944444444445.872500°N 17.419444°E | |
| Lukács weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lukács, vagy Szentlukács, (horvátul: Lukač) falu és község Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Fekvése
Verőce központjától légvonalban 5 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Barcsot Daruvárral és Pakráccal összekötő 5-ös számú főútvonal mentén fekszik.
A község települései
A községhez Brezik, Budrovac Lukački, Dugo Selo Lukačko, Gornje Bazje, Kapela Dvor, Katinka, Lukács, Rit, Trézenföld, Turanovac, Veliko Polje és Zrinj Lukački települések tartoznak.
Története
Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. Lukács és a szomszédos Dugo Selo Lukačko területére a németországi Wittenberg környékéről hoztak német telepeseket. A lukácsi plébániát a falu kegyura gróf Karlo Otton de Carafa alapította 1761-ben és ugyanebben az évben felépíttette a Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templomukat is, melyről a település a nevét kapta. A plébánia szolgálatát az első három évben a verőcei ferences atyák látták el. A falu első plébánosa Marko Krajachich 1764-ben érkezett és 1776-ig szolgált itt. A miséket német és horvát nyelven mondták. A falu első házai a templomtól nyugatra épültek fel. Az egyházi vizitáció szerint akkoriban 74 lélekkel Lukács volt a plébánia legkisebb települése.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lukach” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lukács (Szent-Lukács)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lukáts (Sz. Lukach)” néven 37 házzal, 207 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 336, 1910-ben 451 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a német, 33%-a horvát, 14%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 532 főnyi lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 443, a községnek összesen 3.634 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 336 | 364 | 355 | 425 | 467 | 451 | 394 | 421 | 720 | 624 | 688 | 639 | 539 | 532 | 531 | 443 |
Nevezetességei
Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] 1771-ben épült a település keleti szélén. Egyhajós, későbarokk épület, a hajónál valamivel szűkebb, keletelt, sokszög záródású szentéllyel. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter. 22 és fél méter magas, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a nyugati főhomlokzat felett áll. Négy harang található benne. A főhomlokzatot négy pilaszter tagolja három részre. A templomot 1901-ben a szentély északi oldalához épített kápolnával bővítették, ekkor jelentek meg a templom klasszicista építészeti jegyei. Értékes az 1762-ben készített, Szent Lukács szobrával díszített barokk szószék, mely a kegyúr, gróf Karlo Otton de Carafa adománya. Az épületet utoljára 1998-ban újították fel.
Kultúra
A község közösségi háza Gornje Bazjén található.
Oktatás
A településen a gornje bazjei Ivan Goran Kovačić elemi iskola területi iskolája működik.
Sport
Az NK Lukač 05 labdarúgóklubot 1949-ben alapították. A megyei 1. ligában szerepel.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 392. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-373.
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Lukač - Crkva sv. Luke (horvátul)
- Informativni listić Župe Sv. Luke Evanđelista u Lukaču 255. godina župe. 2016. 10. 16. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
