LMBTQ+ affirmatív pszichológia
| LMBT témájú szócikkek |
|---|
 |
| Szexuális irányultság/identitás |
| Homoszexualitás |
| Nemi identitás |
| Transzneműség |
| Történelem |
| Nemzetközi kronológia |
| Társadalmi megítélés |
| Mozgalom |
| Homofil mozgalom |
| Jog |
Sablon:LMBTQI
|
Az LMBTQ+ affirmatív pszichológia egy olyan, a pszichológiai segítői munkában alkalmazott módszertani keretet jelent, amelyben a segítő szakember célja az LMBTQ+ emberek támogatása szexuális irányultságának és nemi identitásának megismerésében és elfogadásában, figyelembe véve a kliens, a terapeuta és az őket körülvevő kulturális kontextus heteroszexizmusát és ciszszexizmusát. A pszichológián belül az úgynevezett reparatív terápiás irányzatok ellenpontjaként alakult ki. A reparatív terápiás irányzatok célja összességében az egyén szexuális viselkedésének, vágyainak, szexuális identitásának, szexuális irányultságának, nemi identitásának megváltoztatása terápiás beavatkozásokon keresztül.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 2012-ben publikálta útmutatóját a leszbikus, meleg és biszexuális kliensekkel végzett affirmatív pszichológiai munka alapelveiről,[1] majd 2015-ben a transznemű és gender-nonkomform kliensekkel végzett segítői munka alapelveiről.[2] Az amerikai útmutatók alapján számos nyelven, köztük magyarul és készült útmutató segítő szakemberek számára a Magyar Pszichológiai Társaság 2013-ban alapított LMBTQ szekciójának[3] fordításában, "Útmutató a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és gender-nonkonform kliensekkel folytatott pszichológiai munkához" címmel.[4]
A megközelítés jellemzői
Az affirmatív megközelítés egyik alapja az a tudományos konszenzus, hogy a nem-heteroszexuális viselkedések, irányultságok és identitások nem tekinthetők mentális betegségnek, a megváltoztatásukra irányuló törekvések tudományosan megalapozatlanok, etikailag pedig erőteljesen megkérdőjelezhetők.[4][5]
Appleby és Anastas[6] a leszbikus, meleg és biszexuális kliensekkel végzett affirmatív gyakorlat 6 alapelvét írták le:
- Ne vegyük magától értetődőnek, hogy a kliens heteroszexuális.
- A kliens és a társadalom homofóbiája a probléma, nem a kliens szexuális orientációja.
- A kliens meleg, leszbikus, vagy biszexuális identitása a segítői munka pozitív kimeneteleként fogadandó el.
- A klienssel való munkában központi szerep jut az internalizált homofóbia csökkentésének egy pozitív szexuális identitás elérésének érdekében.
- A terapeuta elegendő ismerettel rendelkezik a különböző coming out (előbújás) elméletekkel kapcsolatban.
- A terapeuta dolgozik saját homofób és heteroszexuális elfogultságain.
A terapeuta specifikus önismerete, önreflexiója elengedhetetlen a ténylegesen affirmatív segítői működéshez, mivel mind a kliens, mind a terapeuta, mind pedig a terápiás tér heteronormatív és cisznormatív, így megfelelő önismeret hiányában a terapeuta sokszor észrevétlenül is megerősítheti a kliens internalizált homofóbiáját, a szociálizációja során elsajátított és belsővé tett negatív vélekedéseit a ciszhetero-tól eltérő szexualitások és identitások kapcsán .[7] Ezeket a nem tudatos homonegatív aktusokat terápiás mikroagresszióknak nevezzük, melyek hatnak a kliens terápiás bevonódására, a terápia hatékonyságának szubjektív élményére.[8]
Jegyzetek
- ↑ APA: Guidelines for Psychotherapy with Lesbian, Gay, & Bisexual Clients
- ↑ APA: Guidelines for Psychological Practice With Transgender and Gender Nonconforming People
- ↑ Milanovich Domi - Nehéz egészségesnek maradni egy előítéletes társadalomban (wmn.hu, 2023.11.27.)
- ↑ a b Magyar Pszichológiai Társaság: Útmutató a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és gender-nonkonform kliensekkel folytatott pszichológiai munkához. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
- ↑ Anton, B. S. (2010. szeptember 1.). „Proceedings of the American Psychological Association for the legislative year 2009: Minutes of the annual meeting of the Council of Representatives and minutes of the meetings of the Board of Directors.”. American Psychologist 65, 385–475. o. DOI:10.1037/a0019553.
- ↑ Appleby, G. A., & Anastas, J. W.. Not just a passing phase: Social work with gay, lesbian, and bisexual people. New York: Columbia University Press (1998. szeptember 1.)
- ↑ Davies, D.. Pink therapy: A guide for counselors and therapists working with lesbian, gay and bisexual clients – Towards a model of gay affirmative therapy., 1996, Philadelphia: Open University Press, 24–40. o. (1996)
- ↑ Shelton, K., Delgado-Romero, E. A. (2011. szeptember 1.). „Sexual orientation microaggressions: The experience of lesbian, gay, bisexual, and queer clients in psychotherapy.”. Journal of Counseling Psychology 58 (2), 210-221. o. DOI:10.1037/a0022251 doi: 10.1037/a0022251.
További információk
- Román Boglárka: „Megváltoztatni vagy elfogadni? Konverziós és affirmatív terápiák összehasonlító elemzése”. Gyermeknevelés 4. évfolyam 3. szám, 2016 (70-77.).
- Ritter Andrea: „Affirmatív, vagyis támogató terápia? Természetesen!” In: Ritter Andrea: Melegek. Ismeretlen ismerősök a 21. században. Budapest, Corvina, 2014 (131-142.).
- Casey Schwartz: The Couch in Rainbow Colors: ‘L.G.B.T.-Affirming’ Therapy - The New York Times
- Arlene Istar Lev: Psychotherapy - glbtq: An Encyclopedia of Gay, Lesbian, Bisexual, Transgender, and Queer Culture.
- APA: Appropriate Therapeutic Responses to Sexual Orientation
