Lénártó

Lénártó (Lenartov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Bártfai
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Jana Bľandová
Irányítószám	086 06
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	BJ
Népesség
Teljes népesség	1170 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	468 m
Terület	14,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″49.31, 21.02083349.310000°N 21.020833°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″49.31, 21.02083349.310000°N 21.020833°E
Lénártó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénártó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lénártó (szlovákul: Lenartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

Bártfától 24 km-re nyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

A falut 1427-ben említik először. Kezdetben a malcói uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve „Lénártvágás” volt, mai neve csak a 17. századtól használatos. Ekkor Kapi várához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű.”^[2]

A 19. században Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett. 1814-ben a falura meteoriteső hullott, a meteorit megtalált darabjai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. 1833-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás.”^[3]

A 19. század végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.

2011-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák.

Nevezetességei

• Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették.
• 16. századi templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Lénártó Szlovákia térképén
• E-obce.sk