Kuncshogo pekcsei király

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Kuncshogo (Geunchogo) (? – 375) az ókori Pekcse (Baekje) állam tizenharmadik királya volt.^[2] A japán Kodzsiki Csogo (Jogo) (조고, 照古), a Nihonsoki Cshogo (Chogo) (초고, 肖古), a kínai Csin su (晉書) pedig Jogu (Yeogu) (여구, 餘句) néven hivatkozik rá.^[3]

Pirju (Biryu) halála után a rivális vérvonal szülötte, Kje (Gye) került a trónra, ami viszont felbőszíthette Pirju (Biryu) második fiát, Kuncshogót (Geunchogót). Feltételezések szerint harc bontakozhatott ki a két tábor között, és Kje (Gye) veszített. Halálát követően Kuncshogo (Geunchogo) elfoglalta a trónt, és az ország történelmének legnagyobb királya lett.^[4][2][5][3]

Kuncshogo (Geunchogo) alatt Pekcse (Baekje) felvirágzott, politikailag és területi terjeszkedés szempontjából is igen erős állammá vált. 369-ben a király beolvasztotta a Mahan államszövetség megmaradt városállamait, Kajától (Gayától) is szerzett területeket, 371-ben pedig harmincezer katonával Kogurjó (Goguryeó)ba is benyomult, ahol Phenjanban megölte Kogugvon (Gogukwon) királyt, a várost azonban nem sikerült elfoglalnia. Így is jelentős területekre tett szert, a Koreai-félsziget jó részét sikerült megszereznie, a Han folyó medencéje is hozzá tartozott, itt volt megtalálható első fővárosa, Ürje (위례, Wirye) is.^[6][7][8][5]

Az állam barátságos viszonyt ápolt a Csin (Jin)-dinasztiával, Sillával és a va (japán) néppel is, átemelte a kínai találmányokat és közvetítette őket Japán felé. Az első pekcse (baekje)i király volt, akinek nevét feljegyezték kínai krónikában. A japánokkal való kapcsolat nagy hatással volt a japán kultúrára, a pekcse (baekje)i király udvarába hívta a japán követeket, ahol selymet, bikszarvból készített íjakat és különféle, vasból készült tárgyakat mutattak be nekik. Kuncshogo (Geunchogo) a Jamato vezérnek egy különleges, hétágú kardot ajándékozott, valamint két tudóst is küldött Japánba, hogy terjesszék a konfuciánus eszméket, a kínai írást és a pekcse (baekje) kultúrát.^[9]

Kuncshogo (Geunchogo) megerősítette a királyságot azzal, hogy bevezette az utódlásos monarchiát, melyben a király fia örökli a trónt. A trónörökösök rendre a Csin (Jin) klánból választottak feleséget maguknak. Virágzott a kereskedelem is a környező országokkal. Ekkortájt született a Szogi (Seogi) (서기, 書記), mely Pekcse (Baekje) történetét írta le.^[7][3][9] Ma már nincs nyoma ennek a feljegyzésnek, csak a Szamguk szagi (Samguk Sagi) említi.^[10]

375-ben hunyt el, a trónon fia, Kunguszu (Geungusu) követte.^[2]

A 2010-es Kuncshogo vang (Geunchogo wang) (angol címén The King of Legend) című sorozatban Kam Uszong (Kam U-seong) alakította. A 2017-es Hangukszagi (Hanguksagi) (angol címén Chronicles of Korea) című sorozatban Csong Szunggjo (정승교, Jeong Seung-gyo) alakította.

• ↑ BHACMF 1: Foundation and Expansion of Baekje. Baekje Historic Areas Conservation and Management Foundation. (Hozzáférés: 2015. május 6.)^{[halott link]}
• ↑ Britannica: Paekche. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
• ↑ Doopedia: 근초고왕 (koreai nyelven). Doopedia. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
• ↑ Encykorea: 근초고왕 (koreai nyelven). Encyclopaedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
• ↑ KBS: King Geunchogo. KBS World. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
• ↑ KBS2: King Geunchogo (2). KBS World. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
• ↑ Kim: Jinwoon Kim. A History of Korea: From "Land of the Morning Calm" to States in Conflict. Indiana University Press (2012). ISBN 9780253000781 
• ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2