Koszmosz–166

Koszmosz–166
Gyártó	Pivdenne
Típus	DS-U3-S artificial satellite of the Earth
Küldetés
Indítás dátuma	1967. június 16.
Indítás helye	Kapusztyin Jar
Hordozórakéta	Koszmosz–2 hordozórakéta
Energiaellátás	napelem + akkumulátor
COSPAR azonosító	1967-061A
SCN	02848
Sablon • Wikidata • Segítség

A Koszmosz–166 (oroszul: Космос–166) szovjet DSZ–U3–SZ típusú napkutató műhold. A DSZ–U3–SZ típus első indítása volt.

Feladata a Nap rövidhullámú sugárzásának és a világűr röntgen-háttérsugárzásának vizsgálata.

A dnyipropetrovszki Juzsnoje tervezőirodában (OKB–586) kifejlesztett és épített műhold. Üzemeltetője a Szovjet Tudományos Akadémia volt.

1967. június 16-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a Majak–2 indítóállásából Koszmosz–2M (63SZ1) típusú hordozórakétával juttatták pályára. Az orbitális egység alacsony Föld körüli pályán teljesített szolgálatot. A 92,84 perces, 48,43°-os hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 281 kilométer, apogeuma 533 kilométer volt. Hasznos tömege 357 kilogramm. Háromtengelyesen, Napra orientált típus.

A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a körkörösen elhelyezett 8 napelemtábla energia-hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

Felépítését tekintve két félgömbbel lezárt hengeres test. A felső félgömbben helyezték el a tudományos készülékeket (diffrakciós spektrométer, röntgentartományban működő Nap-leképező készülék, röntgenszámláló), külső felületén az érzékelőket. A hengeres részben a szolgálati egységeket (programvezérlő, adatrögzítő, telemetria). A hátsó félgömbben az energiaellátást biztosító kémiai akkumulátorok kaptak helyet. Külső felületén helyezték el az érzékelőket. Az egyenletes belső hőmérsékletet cirkuláló gáz (nitrogén) biztosította. A hőegyensúlyt sugárzáselnyelő anyaggal, illetve zsalus radiátorral biztosították.

1967. október 25-én, 131 napos szolgálatát követően belépett a légkörbe és megsemmisült.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Koszmosz–166. nasa.gov. [2012. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 18.)
• Koszmosz–166. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 18.)