Kissáros

Kissáros (Malý Šariš)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1248
Polgármester	Miroslav Palenčár
Irányítószám	080 01
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
Népesség
Teljes népesség	1746 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	182 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	295 m
Terület	8,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 21° 11′ 00″49.00833333, 21.1833333349.008333°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 21° 11′ 00″49.00833333, 21.1833333349.008333°N 21.183333°E
Kissáros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissáros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kissáros (szlovákul: Malý Šariš, németül: Klein-Scharosch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Eperjestől 4 km-re nyugatra, a Szinye-patak és a Tarca között fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkor végén és a bronzkor elején éltek már emberek.

A mai települést 1248-ban „Kis Sarus” alakban említik először, ekkor Sáros várának tartozéka volt. 1427-ben 56 portája adózott. A 16. századtól a Sós család és más nemes családok birtoka volt. 1787-ben 71 házában 496 lakos élt, ebben az évben egy tűzvészben az egész falu leégett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Sáros. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, fekszik Zsebfaluhoz közel, mellynek filiája; határbéli földgye középszerű, fája, legelője van, piatza nem meszsze.”^[2]

1828-ban 68 háza volt 521 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Sáros, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 1/2 mfd., 478 kath., 89 evang., 10 zsidó lak. Szántóföldje meglehetős; erdeje igen nagy. A faluhoz délre 1 1/2 órányira van a hires kis-sárosi savanyuviz. Ebben igen sok szénsavany, kénkősavany-szesz és vas találtatik; mellyre nézve felette erős és ingerlő kigőzölgése a kisebb madarakat vagy állatokat megszéditi. Használ a bőr betegségekben, fekélyben és petyhedt sebekben, csúzban. F. u. többen.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

1910-ben 698, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1303 lakosából 1273 szlovák volt.

2011-ben 1485 lakosából 1405 szlovák.

• Itt született Meliórisz Béla (1875-1901) ügyvéd, evangélikus jogakadémiai rendkívüli tanár.
• Itt tanult^[forrás?] Lukas Graffius (1667-1736) ág. ev. szuperintendens.
• Itt tanult^[forrás?] Petrichevich-Horváth Boldizsár (1714-1777) erdélyi nagybirtokos, táblabíró, országgyűlési követ és királyi biztos. 1753-tól haláláig az unitárius egyház főgondnoka.

• Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült.
• Három klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.

• Községinfó
• Kissáros Szlovákia térképén
• E-obce.sk