Kerényi Imre
| Kerényi Imre | |
 | |
| |
| Született | 1943. szeptember 28. Csopak |
| Elhunyt | 2018. augusztus 11. (74 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Felkai Anikó |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Tudományos pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Munkahelyek | |
| Színház- és Filmművészeti Egyetem | 1968–2010 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kerényi Imre (Csopak, 1943. szeptember 28. – Budapest, 2018. augusztus 11.)[2][3] Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja volt.
Életpályája
Szülei, Kerényi László tanító és Börzsey Ilona öt gyermekének egyike (testvérei: Mária, László, Imre és Ágnes).[4][5] Testvérei közül Kerényi László vegyészmérnök, orvos-biológus, korábban Balatonalmádi polgármestere (1990–2002).[6][7] Gyermekkorát Veszprémben töltötte.[8] 1961-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.[9] 1961–1966 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója, Marton Endre osztályában.[10] 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968-2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.[11] 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. Korábban az MSZMP tagja, 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).
2011 májusától „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”.[12] Első feladata a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény (alkotmány) népszerűsítése, terjesztése volt. Az új alkotmányt az ún. "Alaptörvény asztalán" tették elérhetővé a lakosság számára 2011 és 2012 szeptembere között az önkormányzatoknál és kormányablakoknál.[13]
Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított „Nemzeti Könyvtár” sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé.[14] A Nemzeti Könyvtár hét rovatra tagolódik.[15]
2014-ben aktív részese volt a „Magyar krónika” című kormányközeli folyóirat elindításának.[16][17]
1970-óta a Budapest V. kerületi Sütő utca lakója volt. Lakásának előző tulajdonosa Szomory Dezső volt.[5]
2018. augusztus 11-én hosszan tartó, súlyos betegség következtében, családja körében hunyt el.[18] A Miniszterelnökség és a Madách Színház saját halottjának tekinti. Halála estéjén az M5 emlékére leadta a Szerelmes földrajz című műsor róla szóló részét.[19] Temetése napján emlékére az M5 levetítette az általa rendezett Csíksomlyói passió 1982-es színházi felvételét.[20]
2018. augusztus 31-én kísérték utolsó útjára a budapesti Fiumei Úti Sírkertben. A szertartáson beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Huszti Péter, a nemzet művésze és Götz Béla díszlettervező.[21][22]
Korábban aktív részese volt a balatonalmádi néhai magtár épületének kulturális központtá való átalakításában. Az intézmény később felvette a nevét, Kerényi Imre Kult-Magtár néven működik. 2021-ben az épület falán domborművet helyeztek el róla.[23][24]
Magánélete
1970-től felesége Felkai Anikó. Két lánya született, Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988).
Politikai pályafutása
Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte.[25] 1990-ben már az MDF veszprém megyei listás országgyűlési képviselő-jelöltje volt.[26] Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a „szélsőjobboldali veszélytől”, és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.
A későbbi években a fideszes események szervezésében vett részt.[27]
2002-ben nyíltan kiállt a választásokon elbukott Fidesz mellett. Válaszul levelet kapott a Budapesti Színigazgatók Egyesületétől, melynek tagjai kinyilvánították nemtetszésüket. Kerényi Imrével a továbbiakban semmilyen formában nem kívántak együtt dolgozni (bár az egyesület létrehozásában Kerényi is aktívan részt vett). A levél aláírói: Bálint András, Jordán Tamás, Marton László, Meczner János, Léner Péter és Zsámbéki Gábor volt.[11]
Publicistaként is részt vett a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett Szerintem című szatirikus politikai magazint a köztelevízióban;[28] ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján volt látható a műsor.
A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.
2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.[29]
2013-ban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet illető kritikája miatt került a bal- és jobboldali sajtó kereszttüzébe.[30]
Színházi rendezései
- Bertolt Brecht: Kivétel és szabály (1964)
- Cousin: Fekete opera (1965)
- George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra (1966)
- Tarbay Ede: Hét szem mazsola (1966)
- Tennessee Williams: Amíg összeszoknak (1966)
- Gáli József: A tűz balladája (1967)
- Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1967, 1994)
- James Cooper: Az utolsó mohikán (1967)
- Hubay Miklós: Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968)
- Szép Ernő: Lila ákác (1968)
- Sarkadi Imre: A próféta (1968)
- Hubay Miklós: Antipygmalion (1968)
- Keroul-Barré: Léni néni (1969, 2002)
- Szép Ernő: Azra (1969)
- Tolsztoj: Rakéta (1969)
- Fejes Endre: Vonó Ignác (1969)
- Scribe: Sakk-matt (1970)
- Weiss: Makinpot úr, avagy miként hajtják belőle az ő nyavalyáit (1970)
- Görgey Gábor: Noé (1970)
- Thomas: Charley nénje (1970, 1990)
- Lovászy-Róna: Robin Hood (1970)
- Gribojedov: Az ész bajjal jár (1970)
- Görgey Gábor: Cápák a kertben (1971)
- Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (1971)
- Schmidt: Te, meg én (1971)
- Tamási Áron: Énekes madár (1971, 1973, 1987)
- Vészi Endre: A hosszú előszoba (1972)
- Schönthan: A szabin nők elrablása (1972)
- Shaw: Candida (1972)
- Szirmai Albert: Mágnás Miska (1972)
- Gershe: A pillangók szabadok (1972)
- Csenki Imre: Cigányok (1973)
- Shaw: Brassbound kapitány megtérése (1973)
- Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1974)
- Weill: Mahagonny (1974)
- Gilbert: A házasságszédelgő (1974)
- Csehov: Cseresznyéskert (1974)
- Millar: Abelard és Heloise (1974)
- Karinthy Ferenc: Hetvenes évek (1975)
- Bródy Sándor: Mátyás király házasít (1975)
- Bródy Sándor: Lajos király válik (1975)
- Bródy Sándor: A fejedelem (1975)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1976)
- Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos (1976)
- William Shakespeare: Tévedések vígjátéka (1977)
- Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása (1978)
- Tolsztoj: Legenda a lóról (1978)
- Bernstein: Candide, avagy az optimizmus (1979)
- Leigh: La Mancha lovagja (1979)
- Vörösmarty Mihály: Julius Caesar (1979)
- Priestley: Veszélyes forduló (1980)
- Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981)
- Balogh–Kerényi: Csíksomlyói passió (1981, 1987, 1994, 2001)[Mj. 1]
- Kocsis István: Jászai Mari - A megkoszorúzott (1982)
- Kocsis István: Árva Bethlen Kata - Az újrakezdő (1982)
- Zilahy Lajos: Fatornyok (1982)
- Schubert-Berté: Három a kislány (1982)
- Illyés Gyula: Tiszták (1982)
- Moldova György: Titkos záradék (1983)
- Shakespeare: János király (1983–1984)
- Nemeskürty István: A betűk csendjében (1983)
- Szophoklész: Magyar Electra (1984)
- Koltai János: Albert Schweitzer (1984)
- Száraz György: Hajnali szép csillag (1985)
- Gaetano Donizetti: Rita (1985)
- Mozart: Színigazgató (1985)
- Szörényi Levente: István, a király (1985)
- Shakespeare: II. Richárd (1986)
- Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja (1986)
- Shakespeare: V. Henrik (1986)
- Bond: Lear (1987)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (1987)
- Hamlisch: Michael Bennett emlékére (1988)
- Szörényi Levente: Fehér Anna (1988)
- Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (1989)
- Németh Ákos: Lili Hofberg (1990)
- Miroslav Krleža: Terézvári garnizon (1990)
- Shakespeare: Lear király (1991)
- Goggin: Apácák (1992)
- Erkel Ferenc–Katona József: Bánk bán (1993–1994, 2009, 2011)
- Shaffer: Amadeus (1993)
- Friedrich Schiller: Stuart Mária (1994, 1996)
- Kocsák Tibor: A vörös malom (1994)
- Sorkin: Becsületbeli ügy (1994)
- Bock: Hegedűs a háztetőn (1996, 2004)
- Farrell-Heller: Baby Jane (1997)
- Kodály Zoltán: Székelyfonó (1998)
- Ludwig: Csillagok Buffalóban (1998)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1999)
- Carlo Goldoni: Mirandolina (2001)
- Scribe: Egy pohár víz (2004, 2007)
- Miller: Édes fiaim (2005, 2009)
- Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (2005, 2008)
- Móricz Zsigmond: Úri muri (2007)
- Kundera-Kaufman: A lét elviselhetetlen könnyűsége (2008)
- Gems: Marlene (2009)
- Arbuzob: Kései találkozás (2010)
- Bradányi Iván: Kék angyal (2010)
- Bródy Sándor: A tanítónő (2010)
- Alekszej Arbuzov: Kései találkozás (2010)
- Katona József: Bánk bán (2011)
- Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (2012)
- Arthur Miller: Édes fiaim (2013)
- Szabó Magda: Az a szép, fényes nap (2014)
- Wass Albert: A funtineli boszorkány (2015)
- Fazekas István: A Béres (2016)
- Szerb Antal: EX (2016)
- Fazekas István: A méltatlan (2017)
Filmjei
- Tisztújítás (1970)
- Ciklámen (1975)
- Kapupénz (1975)
- Tévedések vígjátéka (1979)
- A hosszú előszoba (1980)
- Égi madár (2011)
Kötetei
- Balogh Elemér–Kerényi Imre: Csíksomlyói passió; Helikon, Bp., 1982
- Médiaegyensúly; Kairosz, Bp., 2003
Díjai
- Jászai Mari-díj (1977)
- Érdemes művész (1981)
- Magyar Művészetért díj (1988)
- Kiváló művész (1989)
- Budapestért díj (1999)
- Kossuth-díj (2002)
- Madách-díj (2012)[31]
- Belváros-Lipótváros díszpolgára (2018) /posztumusz/[32]
Portré
- Hogy volt?! – Mester és tanítványai: Kerényi Imre (2016)
- Szerelmes földrajz – Kerényi Imre (2017)
Megjegyzések
- ↑ Bemutató: Várszínház, 1981. november 15.
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Meghalt Kerényi Imre (index.hu, 2018. augusztus 11.)
- ↑ Elhunyt Kerényi Imre ujszo.com
- ↑ „Kult’30 – az értékes félóra: Kerényi kiállítás és emlékest” (magyar nyelven).
- ↑ a b „Szerelmes földrajz, "Képzeld, Dávid..." (Tájak, történetek) - Kerényi Imre”, MédiaKlikk. [2020. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 10.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Kerényi László életrajza Archiválva 2020. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (ekmk.hu, 2017.12.01)
- ↑ Kerényi László díszpolgári oklevele Archiválva 2016. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (balatonalmadi.hu)
- ↑ NEMZETI SZALON KÖZÖSSÉGE vendég Kerényi Imre, Esztergom 2012. november 16. (youtube.com, 2012.11.19)
- ↑ A Bencés Diákok Győri Egyesületének 2011 első félévi programja - Győri öregdiák hírek - Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium (hu-HU nyelven). czuczor.hu. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
- ↑ http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Kerényi Imre (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
- ↑ a b Zsámbéki Gábor és társai Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (mno.hu, 2010.05.25)
- ↑ Fizetésemelést kapott Kerényi Imre (index.hu, 2013.07.11)
- ↑ Nemzeti Könyvtár. nemzetikonyvtar.kormany.hu. [2017. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
- ↑ Kerényi Imre rendező, miniszterelnöki megbízott az esztergomi könyvtárban Archiválva 2017. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (helloesztergom.hu, 2017.05.31)
- ↑ Nemzeti Könyvtár (magyar nyelven). www.nemzetikonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
- ↑ Mégis elindul Kerényi Magyar Krónikája (index.hu, 2014.04.18)
- ↑ Kerényi Imre diktatúrával ösztönözné a műfordítást Archiválva 2017. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (origo.hu, 2015.05.27)
- ↑ Zrt., HVG Kiadó. „Meghalt Kerényi Imre”, hvg.hu, 2018. augusztus 11. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.) (magyar nyelvű)
- ↑ Elhunyt Kerényi Imre rendező, színigazgató hirado.hu
- ↑ [1] Balogh Elemér - Kerényi Imre - Rossa László: Csíksomlyói passió
- ↑ Eltemették Kerényi Imrét Archiválva 2018. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben zoom.hu
- ↑ Megrendülve beszélt Kerényi Imre temetésén Orbán Viktor - videó atv.hu
- ↑ Domborművet kapott Kerényi Imre Balatonalmádiban. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
- ↑ Domborművel emlékeznek Kerényi Imrére Balatonalmádiban. [2021. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
- ↑ Boros, Károly: Kerényi Imre - rendező. Demokrata.hu, 2010. július 7. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
- ↑ https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/lisparjel.jsp?EA=2&MAZ=19&LKOD=7<IP=6
- ↑ Ki lesz a Kossuth tériek vezére?, Index.hu, 2006. szeptember 19.
- ↑ Kerényi Imre útja a kultúrából a politikába. Hvg.hu, 2018. augusztus 11. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
- ↑ HVG.hu
- ↑ Össztűz a buzizó Kerényi Imrére – index.hu
- ↑ Jankovics Marcellt és Kerényi Imrét is díjazták az évfordulón Archiválva 2019. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarnemzet.hu
- ↑ Akik a legtöbbet tették a kerületért lokal.hu
Források
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kerényi Imre témában.
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Madách Színház – Kerényi Imre Archiválva 2006. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Dési János: A magyar szürke 48 árnyalata. Pápai Gábor (karikatúrák). Budapest: Ab Ovo. 2014. ISBN 978-615-5353-40-6
Színház- és Filmművészeti Egyetem | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||
Filmművészetportál
Politikaportál
