Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület

Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Karcag Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Terület	12,26 km²
Alapítás ideje	1993
Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″47.269702, 20.80427447.269702°N 20.804274°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″47.269702, 20.80427447.269702°N 20.804274°E

A Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület 1226 hektáron fekszik Kisújszállás és Karcag között. Egy szikes gyepekkel körülvett, rendkívül gazdag madárvilággal rendelkező tórendszerből áll, nyugati oldalán elterülő mocsarakkal.

A Nagykunságban, Kisújszállás és Karcag között, a Karcagi-puszta vasúti megállótól északnyugatra fekszik.

Alföldi puszta, szikes rétekkel, tocsogós, mocsaras területekkel.

A Kecskeri puszta a Nagykunság egykori pusztáinak utolsó maradványa, mely egy nagyobb és két kisebb részből tevődik össze. Tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el.

Az itteni egykor nagy kiterjedésű mocsarakkal tűzdelt puszták élővilágát 1993-ban nyilvánították védetté. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését.

A Hortobágyhoz hasonló tájképi megjelenésű területen azonban művelés alatt álló szántó terület, és az 1950-es években itt kialakított rizsföldek maradványai is megtalálhatók. A változatos terepfelszínen mozaikosan megtalálható az egykori puszta megmaradt növény- és állatvilága.

Az itt található Konta-mocsár szerves egységet alkot a körülötte elterülő szikes pusztával, az egykori Karajános helyén kialakított közeli víztározóval, a náddal benőtt területekkel.

A környező szikes pusztán legeltető állattartás (szarvasmarhatartás) folyik.

A Kecskeri puszta változatos terepfelszínén mozaikos növénytársulások alakultak ki.

A magasabban fekvő száraz, szikes területeken szinte valamennyi szikesekre jellemző növénytársulás kialakult.

A puszta vizes területein megtalálható a rizspalka (Cyperus difformis), a rizsgyékény (Typha laxmanni) is.

A környező csatornákban nagy tömegben él a sulyom (Trapa natans), a mocsarakban pedig többféle békalencsefaj: rucaöröm (Salvinia natans), vagy a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a gyékényfélék közül a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), széleslevelű gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmites communis).

A magasabban fekvő üde, nedves részeken pedig ecsetpázsitos rét (Agrostio-Alopecurctum pratensis) található.

• 
  Rizspalka
• 
  Rizsgyékény
• 
  Rucaöröm
• 
  Vízi harmatkása
• 
  Széleslevelű gyékény
• 
  Keskenylevelű gyékény
• 
  Sulyom
• 
  Őszi csillagvirág
• 
  Gyapjas penészvirág
• 
  Réti ecsetpázsit

A Kecskeri-víztározó parti sávjában és szigetein tenyésző nádasok sokféle madárnak - különösen gémféléknek, nyári ludaknak és réceféléknek - nyújtanak élőhelyet és fészkelési lehetőséget.

A Konta-mocsár - bár kis területet ölel fel - gazdag madárvilágnak ad otthont, a víztározó és a nagy kiterjedésű szántóföldek és füves puszták közelsége, valamint az őszi- és tavaszi madárvonulásokkor itt átvonuló nagyszámú madárfaj miatt. A sokféle madárfaj közül néhány:

Az őszi- és tavaszi madárvonuláskor itt megforduló fajok

A területen költő, vagy átnyaraló madarak

A Kecskeri puszta területén megfigyelhető fajok

Télen előforduló fajok

• 
  Réti fülesbagoly
• 
  Bíbic
• 
  Bölömbika
• 
  Kis bukó
• 
  Gólyatöcs
• 
  Pajzsos cankó
• 
  Daru
• 
  Fekete gólya
• 
  Nádirigó
• 
  Barázdabillegető
• 
  Egerészölyv

• Hortobágyi Nemzeti Park Ig.
• Nimfea Természetvédelmi Egyesület (1998)
• Terra A.
• Kecskeri-puszta TT. Hortobágyi Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2019. február 2.)