Kauser Andor

Kauser Andor
SzületettKauser Andor Béla Gyula
1884. március 22.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1951. július 16. (67 évesen)[2]
Budapest XI. kerülete[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiKauser Gyula
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1906, építészet)
Halál okaöngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Kauser Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kauser Andor, teljes születési nevén Kauser Andor Béla Gyula (Budapest, 1884. március 22. – Budapest XI. kerülete, 1951. július 16.) magyar építész, iparrajziskolai tanár, Kauser Gyula fia.

Élete

A neves építész, Kauser Gyula és pákai Kölber Alojzia fiaként született. A budapesti Műegyetemen végezte el tanulmányait. 1911-től 1947-ig[3] tanított a Székesfővárosi Iparrajziskola (ma: Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium) építészeti és műszaki rajz tanszékén. Részt vett az iskola képviseletében több nemzetközi kiállításon, és tervpályázataival is több díjat és kitüntetést nyert. Számos terve meg is valósult.[4]

1907-től lett – Hültl Dezső ajánlásával – a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja.[5]

Több építésztársával részt vett a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési programban, ennek keretében épült a Márvány-utcai elemi iskola.[6][7] Az épület homlokzata 1945-ben megsérült,[8] az 1960-1970-es években átépítették,[9] ma jelentős mértékben leegyszerűsítve látható.[10]

Ismert épületei

Márvány-utcai elemi iskola
Márvány-utcai elemi iskola (bejárat)
  • 1911: Szeretetház, Dunaalmás[11]
  • 1912: Karácsonyi palota, Budapest, Stefánia út[4][12][13]
  • 1912: újpesti Gróf Károlyi-kórház, Budapest[4]
  • 1913: Márvány-utcai elemi iskola (ma: BGSZC Budai Gimnázium és Szakgimnázium és BGSZC Budai Technikum), Budapest, Márvány u. 32. (Szöllősy Auréllal közös mű)[4]
  • 1913: Kőbányai Menhely, Budapest[14]
  • 1913: villa, Buda (Szöllősy Auréllal közös mű)[15]
  • 1913: Kodak Ltd. (Forte) gyár, Vác (Szöllősy Auréllal közös mű)[16][17]
  • 1927: a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Dologháza, Sopronkőhida[18]
  • 1927: a Budapesti Gyűjtőfogház Dologháza, Budapest, Budapest, Kozma u. 13.[18]
  • 1929?: Győri kórház új pavilonjai, Győr[19]
  • 1930-as évek: Rendőrkapitányság, Orosháza[20]
  • 1931: Miskolci-uti elemi iskola és óvoda (ma: József Attila Általános Iskola), Budapest, Miskolci út 141—145.[21][22]
  • ?: Wenckheim szeretetház, Gyula[4]

Tervben maradt épületek

  • 1911: Református egyháza bérháza, Debrecen[23]
  • 1913: színház, Nagybecskerek[24]
  • 1925: kórház, Szombathely[25]
  • 1927: Szent Domonkos Rendi Nővérek iskolája, Budapest[26]
  • 1927: a főváros Szabó József utcai autóbuszgarázsa, Budapest[27]
  • 1936: polgári iskola, Kiskunfélegyháza[28]

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mtda.hu/ADATBANK/A_MAGYAR_TARSADALOM_LEXIKONJA/MTL_K.pdf
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
  3. ↑ http://kiskepzo.hu/butor_a-szak-tanarai.html
  4. ↑ a b c d e A magyar társadalom lexikonja, 279. o
  5. ↑ Winkler, i. m.
  6. ↑ Kabdebó, i. m., 67. o.
  7. ↑ Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)1912-09-08 / 36. szám
  8. ↑ https://kappenabzeichen.hu/kossuth-lajos-felso-kereskedelmi-iskola-budapest/
  9. ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2012-aprilis-24/mult-jelen-talalkozasa
  10. ↑ Az eredeti, díszített homlokzatot ld.
  11. ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-03-30 / 13. szám
  12. ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-09-28 / 39. szám
  13. ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-09-28 / 39. szám
  14. ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-03-30 / 13. szám
  15. ↑ Magyar Építőművészet 11. (1913) / 9. szám, 30. o
  16. ↑ https://www.vac.hu/docs/Forte.pdf
  17. ↑ Archív képek
  18. ↑ a b Magyarország, 1927. december 23. (34. évfolyam) / 291. szám
  19. ↑ Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság közkórházának múltja és jelene (1749–1928), Győr, 1929, 323. o. [1]
  20. ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/16391/1/mepito_1931_001.pdf
  21. ↑ Palasik Mária: Zugló. Hetvenéves Budapest XIV. kerülete (Budapest, 2005), 42-43. o., [2]
  22. ↑ Vállalkozók Lapja, 1931. február-március (52. évfolyam, 6-25. szám)1931-02-25 / 16. szám [3]
  23. ↑ Magyar Építőművészet 9. (1911) / 3. szám, 32. o
  24. ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-01-12 / 2. szám
  25. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 59. évfolyam (1925)45-46. szám [4]
  26. ↑ Épitő Ipar - Építő Művészet, 1927 (51. évfolyam, 1-48. szám)1927-05-15 / 19-20. szám [5]
  27. ↑ Épitő Ipar - Építő Művészet, 1927 (51. évfolyam, 1-48. szám)1927-12-01 / 45-46. szám [6]
  28. ↑ Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1936. dec. 13. / 52. szám

Források

  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
  • Winkler Márk: Dinasztiák: Kauserek – mesélnek a kövek
Nemzetközi katalógusok
  • művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap