Kaukázusi csík

Kaukázusi csík
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cobitoidea
Család: Csíkfélék (Cobitidae)
Nem: Sabanejewia
Vladykov, 1929
Faj: S. caucasica
Tudományos név
Sabanejewia caucasica
(Berg, 1906)
Szinonimák
  • Cobitis caucasica Berg, 1906
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaukázusi csík témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaukázusi csík témájú kategóriát.

A kaukázusi csík (Sabanejewia caucasica) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A kaukázusi csík elterjedési területe az Azovi- és a Fekete-tengerbe ömlő folyók felső és középső szakaszai: a Kubány környéke, illetve a Kuma, Terek és Szulak medencéi.

Megjelenése

A hal testhossza 6-8 centiméter, legfeljebb 10,5 centiméter. Felső állkapcsán 6 hosszú bajuszszál ül. Szeme alatt jól fejlett kétágú tüske van, mindkét ág rövid és körülbelül egyenlő hosszúak. Pikkelyei jól láthatók, csak részben ágyazódtak a bőrbe.

Életmódja

Tápláléka a fenéken élő férgek, rovarlárvák és apró puhatestűek.

Szaporodása

Május - júniusban ívik, a sebesen áramló partmenti részeken.

Források

  • Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 25.) (angolul)
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Sabanejewia caucasica (Berg, 1906) FishBase
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap