Jülin-barlangok
Jülin-barlangok (榆林窟 ) | |
Pipa player, south wall of Cave 25 (Tang-dinasztia) | |
Ország | Kína |
Település | Tunhuang |
Típus | buddhista |
Elhelyezkedése | |
Jülin-barlangok Pozíció Kína térképén | |
é. sz. 40° 03′ 33″, k. h. 95° 56′ 10″40.059166666667, 95.93611111111140.059167°N 95.936111°EKoordináták: é. sz. 40° 03′ 33″, k. h. 95° 56′ 10″40.059166666667, 95.93611111111140.059167°N 95.936111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jülin-barlangok témájú médiaállományokat. |
A Jülin-barlangok (kínai: 榆林窟, pinjin: Jü-lin ku) barlangsor Kuacsou megyében, Kanszu tartományban, Kína északnyugati részén, Tunhuang várostól és a Mokao-barlangoktól 100 km-re keletre. Nevét a Jülin-folyót övező, azonos nevű szilfákról kapta. A folyó keresztülfolyik a területen, két csoportra osztva a barlangokat. Az itt feltárt 42 barlangban mintegy 250 színes szobor és 4200m² falfestmény található, amelyeket a Tang-dinasztiától a Jüan-dinasztia koráig (7-14. század) hoztak létre és építettek át vagy újítottak fel a különböző korok uralkodói.[1][2] A helyszín az 1961-ben létrehozott nemzeti történelmi és kulturális jelentőségű helyszínek megállapításakor bekerült a védelem alá első helyszínek közé.[3] 2008-ban a Jülin-barlangok felkerült Kína világörökségi helyszíneinek várólistájára a selyemút részeként.[4]
Barlangok
A barlangok többsége bejárati folyosóként, előteremként vagy főteremként funkcionált. Három barlang közepén tartóoszlopot hagytak meg, majd falfülkéket vájtak mind a négy oldalon. Néhány barlangot a történelem során átépítettek vagy felújítottak a Tang-dinasztia után az Öt dinasztia, a Szung, a Nyugati Hszia vagy a Jüan-dinasztia korában. A Ming-dinasztia idején teljesen használaton kívülre került. A Csing-dinasztia korában próbálkozásokat tettek a barlangok felújítására, és ebben a korban újabbakat is létrehoztak. A Tunhuang Akadémia tevékenységének köszönhetően jelenleg a helyszín állapotának megőrzésért fáradoznak szakemberek a sziklafalak megerősítésével és a turistalátogatások szabályozásával.[1][5]
Falfestmények
A falfestmények buddhista vallási témájúak – buddhák, bódhiszattvák és a dzsátaka mesék varázslatos lényei – világi témákkal kiegészítve (szponzorok, go játékosok és kisebbségi népek nevei), így az ábrák jól mutatják a különböző korok haj és ruhaviseleteit, földművelési szokásait, például fejés, borkészítés, olvasztás kemencében, zenés és táncos műsorok, illetve házasodási szokások.[1][2] A festmények nem freskók, inkább keleties vakolatra felhordott ásványi és organikus pigment festékanyagok és gumi vagy ragasztó kötőanyagok.[5]
Barlangok listája
A 42 barlang számozása főleg a falfestmények stílusa és a falfeliratok alapján készült (kínai, mongol, tibeti, szanszkrit, tangut és óujgur nyelven):[6][7]
Barlang | Építette | Felújította | Korábbi számozása | Kép |
---|---|---|---|---|
1 | Csing | |||
2 | Nyugati Hszia | Yuan, Csing | C1 | |
3 | Nyugati Hszia | Yuan, Csing | C2 | |
4 | Yuan | Csing | C3 | |
5 | Tang | Csing | ||
6 | Tang | Öt dinasztia, Song, Nyugati Hszia, Csing, Kínai Köztársaság | C4 | |
7 | Csing | |||
8 | Csing | |||
9 | Csing | |||
10 | Nyugati Hszia | Yuan, Csing | C5 | |
11 | Csing | |||
12 | Öt dinasztia | Csing | C6 | |
13 | Öt dinasztia | Szung, Csing | C7 | |
14 | Szung-dinasztia | Csing, Kínai Köztársaság | C8 | |
15 | Mid-Tang | Szung, Nyugati Hszia, Jüan, Csing | C9 | |
16 | Öt dinasztia | Early Kínai Köztársaság | C10 | |
17 | Tang | Öt dinasztia, Szung, (tisztázatlan dátum), Csing | C11 | |
18 | Öt dinasztia | Nyugati Hszia, Jüan | C11b | |
19 | Öt dinasztia | Csing | C12 | |
20 | Tang | Öt dinasztia, Szung, Csing | C13 | |
21 | Tang | Song, (tisztázatlan dátum), Csing | C14 | |
22 | Tang | Szung, Nyugati Hszia, Csing | C15 | |
23 | Tang | Szung, Csing | C16 | |
24 | Tang | C17b | ||
25 | középső Tang | Öt dinasztia, Szung, Csing | C17 | |
26 | Tang | Öt dinasztia, Szung, (tisztázatlan dátum), Csing | C18 | |
27 | Tang | C18b | ||
28 | korai Tang | Szung, Nyugati Hszia, Csing | C19 | |
29 | Nyugati Hszia | Yuan, Csing | C20 | |
30 | Late-Tang | Szung | C20 | |
31 | Öt dinasztia | Csing | C21 | |
32 | Öt dinasztia | Szung | C22 | |
33 | Öt dinasztia | Csing | C23 | |
34 | Tang | Öt dinasztia, Szung, Csing | C24 | |
35 | Tang | Öt dinasztia, Szung, Csing | C25 | |
36 | Tang | Öt dinasztia, Szung, Csing | C26 | |
37 | Csing | |||
38 | Tang | Öt dinasztia, Csing | C27 | |
39 | Tang | (tisztázatlan dátum), Yuan, Qing | C28 | |
40 | Öt dinasztia | Csing | C29 | |
41 | Öt dinasztia | Jüan, Csing | ||
42 | High-Tang |
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b c szerk.: Fan Jinshi: 安西榆林窟 The Anxi Yulin Grottoes (kínai, english nyelven). Gansu National Publishing House, 6–9. o. (1999). ISBN 7542106465
- ↑ a b szerk.: Tunhuang Akadémia: 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社 (1997). ISBN 7501007748
- ↑ 国务院关于公布第一批全国重点文物保护单位名单的通知 (1st Designations) (kínai nyelven). State Administration of Cultural Heritage, 1961. április 3. [2012. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
- ↑ Chinese Section of the Silk Road. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
- ↑ a b Whitfield, Roderick (et al.). Cave Temples of Mogao: Art and History on the Silk Road. Getty Conservation Institute, 5, 114 ff, 135. o. (2000). ISBN 0892365854
- ↑ szerk.: Tunhuang Akadémia: 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社, 254–263. o. (1997). ISBN 7501007748
- ↑ Dai Matsui (2008). „Revising the Uigur Inscriptions of the Yulin Caves”. Studies on the Inner Asian Languages 23, 17–33. o, Kiadó: Osaka University. ISSN 1341-5670.
További információk
- Ősi helyszínek megőrzése a selyemúton (Conservation of Ancient Sites on the Silk Road) - 1. konferencia (angolul)
- Ősi helyszínek megőrzése a selyemúton (Conservation of Ancient Sites on the Silk Road) - 2. konferencia (angolul)
- Nyugati ezer buddha-barlangok (Tunhuang Akadémia) (kínaiul)