Idiomatikus kifejezés

Az idiomatikus kifejezés olyan állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, amely rögzültségi foka nagyobb, mint a kollokációé, de kisebb, mint olyan frazeológiai egységé, mint például a mottó vagy a szállóige.

Az angol nyelv hatására az idiomatikus kifejezést magyarul röviden „idiómá”-nak is nevezik,[1][2][3][4] bár eredetileg „idióma” közös elnevezése volt a nyelvnek és a mindenféle nyelvváltozatoknak,[5][6] és jelenleg is használják ezzel a jelentéssel.[7][8][9]

Meghatározási és elhatárolási kérdések

Az idiomatikus kifejezés meghatározása és más frazeológiai egységek típusaitól való elhatárolása nehéz, akárcsak e típusoké általában,[10] mivel a szabad szókapcsolat és az idiomatikus kifejezés között, valamint különböző idiomatikus kifejezések között is kontinuum van. Ezt A. P. Cowie angol nyelvész a következőképpen mutatja be:[11]

free combination
’szabad összetétel’		 II restricted collocation
’korlátozott kollokáció’		 >> figurative idiom
’képes idiomatikus kifejezés’		 >> pure idiom
’tiszta idiomatikus kifejezés’
blow a trumpet
’trombitát fúj’		 blow a fuse
’biztosítékot kivág’		 blow your own trumpet
’dicsekszik’ (szó szerint ’saját trombitáját fújja’)		 blow the gaff
’kidobol (vmit vkiről)’ (szó szerint ’fújja a csáklyát’)

Az „idiomatikus kifejezés” elnevezésben az „idiomatikus” melléknév a nyelv vagy nyelvváltozat jelentéssel használt „idióma” szóból képzett. E melléknév használata onnan ered, hogy az idiomatikus kifejezés egyik hagyományos meghatározása szerint olyan kifejezés, amely egy bizonyos nyelvre jellemző, azaz nem lehet szó szerint lefordítani más nyelvre.[12] Ma is van olyan vélemény, mely szerint minden szócsoport, amit nem lehet szó szerint lefordítani más nyelvekre úgy, hogy elemeinek ugyanaz a jelentése legyen, mint az eredetiben, idiomatikus kifejezés.[13] Ugyanakkor a mai kutatásban az idiomaticitást nem csak nyelvekközöttinek tekintik, hanem nyelven belülinek is, amennyiben magába foglalja az idiomatikus kifejezés és a szabad szókapcsolat közötti különbségeket egyazon nyelven belül.[14]

Az idiomatikus kifejezés fő ismérvei a következők:[15]

  • Szemantikailag teljesen non-kompozicionális, azaz jelentése nem szó szerinti, bár olykor teljesen átláthatatlan, azaz nincs semmiféle kapcsolat az alkotóelemei önálló és összeadott jelentése, valamint az egészleges jelentése között (pl. falra hányt borsó), máskor pedig áttetszőbb az egészleges jelentés (pl. lépre csal).
  • Lexikai rögzültsége teljes (pl. egy követ fújnak helyes, de *egy kavicsot fújnak nem).
  • Egyes idiomatikus kifejezések [[[nyelvtan]]i rögzültsége teljes (pl. kinek a pap, kinek a papné), mások csak részben rögzültek (pl. a fittyet hány kifejezésben az ige ragozható).

Egyéb jellegzetességek

Az egészleges jelentés metaforizáció útján keletkezhet, sőt, egyes szerzők úgy vélik, hogy csak azt lehet idiomatikus kifejezésnek tekinteni, amelyik metaforikus.[16] Vannak olyan szóösszetételek, amelyeket kompozicionálisan is, és non-kompozicionálisan is lehet értelmezni. Ilyen például a francia Les carottes sont cuites mondat. Ennek szó szerinti, kompozicionális jelentése ’A sárgarépa megfőtt’, de metaforaként azt jelenti, persze megfelelő beszédhelyzetben vagy szövegkörnyezetben, hogy ’Minden elveszett’, ’A helyzet reménytelen’.[17] Olyan képes idiomatikus kifejezés is van, amelyet nem lehet kompozicionálisan is értelmezni, például (franciául) avoir avalé son parapluie ’(fizikai vagy átvitt értelemben) merev (ember)’ (szó szerint ’lenyelte az esernyőjét’), mivel olyan elemek alkotják, amelyek kompozicionálisan nem kapcsolhatók össze.[18]

Idiomatikus kifejezés hasonlaton is alapulhat. Ezt szóláshasonlatnak nevezik (pl. szegény, mint a templom egere).[10]

Egyes nyelvészek szerint az idiomatikus kifejezés nem kötelezően metaforikus, hanem elég, ha jelentése nem következtethető ki összetevői elemzéséből, nem iktatható be nagyobb szerkezetbe, és nem fordítható le szó szerint más nyelvre. Ilyen például a (franciául) il y a ’van, létezik’ (szó szerint ’ő ott birtokol’), melyet hagyományosan gallicizmusnak (a francia nyelvre jellemző kifejezésnek) neveznek.[19]

Az, hogy nem fordítható le szó szerint idegen nyelvekre, érvényes a legtöbb idiomatikus kifejezésre. Ez különösen igaz azokra, amelyek az adott nyelvközösségre jellemző reáliákon vagy kulturális, illetve történelmi elemeken alapszanak. Ilyen például a magyar nem enged a negyvennyolcból.[20] Vannak viszont olyan idiomatikus kifejezések is, amelyek több nyelvben léteznek, amennyiben közös civilizációs, kulturális vagy történelmi referenciájuk van. Olykor ezek teljesen ekvivalensek tartalmuk szempontjából, bár különbözhetnek szerkezetileg, például:

Júdás csókja – (franciául) le baiser de Judas – (spanyolul) el beso de Judas – (németül) der Judas-Kuss[21]

Szerkezete szempontjából az idiomatikus kifejezés lehet olyan szócsoport, amelyet szabadon lehet alannyal, tárggyal stb. kiegészíteni (pl. fittyet hány), vagy egész, teljesen rögzült mondat, pl. Kibújt a szög a zsákból.[22] Egyes nyelvészek szerint összetett szó is lehet idiomatikus kifejezés, ha metaforikus. A magyar nyelvben az ilyet egybeírják (vö. kék harisnya ’kék színű harisnya’ és kékharisnya ’tudálékos nő’),[23] de más nyelvekben nem mindig. A franciában például cordon bleu kompozicionális jelentésű szócsoport, ha jelentése ’kék öv’, de non-kompozicionális jelentésű, mivel metafora, amikor ’jó szakács’-ot jelent, és egyes nyelvészek szerint összetett szónak számít.[24]

Egyes idiomatikus kifejezések olyan szavakat tartalmaznak, amelyek már egyedül nem élnek, és viszonylag kevés beszélő ismeri az egyéni jelentésüket. Ilyen a sulyok szó (téglalap alakú nyeles falap, amellyel mosáskor a ruhát verték) az elveti a sulykot ’túlhalad a helyes mértéken’ kifejezésben.[25]

Jegyzetek

  1. ↑ WikiSzótár.hu, idióma szócikk
  2. ↑ Magyar Larousse Enciklopédia. Párizs: Librairie Larousse, 1979 – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, idióma szócikk
  3. ↑ Lengyel 2012, idézi Rádi 2013, 221–222. o.
  4. ↑ Bevezető írás az idiómákról. Online angol tananyagok ingyen (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  5. ↑ Almásy 1903, 11. o.
  6. ↑ Tótfalusi 2008, idióma szócikk
  7. ↑ Pusztay 1996, 21. o.
  8. ↑ Tarján é.n.
  9. ↑ Tillinger 2013.
  10. ↑ a b Bárdosi 2012, 8. o.
  11. ↑ Cowie 1981, idézi Granger–Paquot 2008, 36. o.
  12. ↑ Constantinescu-Dobridor 1980, 192–193. o.
  13. ↑ Dóla 2014, 16. o.
  14. ↑ Podaru 2012, 310. o.
  15. ↑ Lamiroy 2008, 6. o. A magyar példák Dóla 2014-től származnak (13. o.).
  16. ↑ Például Podaru 2012 (314. o.).
  17. ↑ Leroi 2004, 18. o.
  18. ↑ Lamiroy 2008, 5. o.
  19. ↑ Dubois 2002, 213. o.
  20. ↑ Kerékjártó 2000, 228. o.
  21. ↑ Bárdosi 2013, 2. o.
  22. ↑ Zsemlyei 2010, 57. o.
  23. ↑ Kerékjártó 2000, 229. o.
  24. ↑ Leroi 2004, 48. o.
  25. ↑ Kerékjártó 2000, 226. o.

Források

  • Almásy György. Vándor-utam Ázsia szivébe. Budapest: K. M. Természettudományi Társulat, 1903
  • Bárdosi Vilmos. Magyar szólások, közmondások adatbázisa. Budapest: Tinta, 2012 (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • Bárdosi Vilmos. Tulajdonneves frazeológiai reáliák fordítási nehézségei. In Magyar Nyelvőr. 137. évf. 1. sz. 2013 (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Mic dicționar de terminologie lingvistică (A nyelvészeti terminológia kis szótára). Bukarest: Albatros, 1980
  • (angolul) Cowie, A. P. The treatmant of collocations and idioms in learners’ dictionaries (A kollokációk és idiomatikus kifejezések kezelése tanulóknak szánt szótárakban). Applied linguistics 2(3). 1981. 223–235. o.
  • (angolul) Cowie, A. P. Speech formulae in English: problems of analysis and dictionary treatment (Beszédformulák az angol nyelvben: elemzési és szótározási kérdések). Groninger Arbeiten zur germanistischen Linguistik. 44. kötet. 1. sz. Groningen: University of Groningen. Center for Language and Cognition Groningen, 2001 (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • Dóla Mónika. Lexikon és grammatika kapcsolatáról − különös tekintettel az idegennyelv-tanulásra. Hungarológiai évkönyv. 15. évf. 1. sz. 2014. 8–29. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • (angolul) Granger, Sylviane – Paquot, Magali. Disentangling the phraseological web (Bogozzuk ki a frazeológiai szövevényt!). Granger, Sylviane – Meunier, Fanny (szerk.). Phraseology. An interdisciplinary perspective (A frazeológia interdiszciplináris nézetben). Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2008. ISBN 978 90 272 3246 5, 27–50. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • Kerékjártó Ágnes. Frazeológia a magyar nyelv tanításában. Hungarológia, 2. évf. 1–2. sz. 2000. 223–247. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • (franciául) Lamiroy, Béatrice. Les expressions figées : à la recherche d’une définition (A rögzült kifejezések: meghatározásuk keresése). Zeitschrift für Französische Sprache und Literatur. 36. kötet. 2008. 85–99. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • Lengyel Zsolt. Szóról szóra. Budapest: Gondolat. Vniversitas Pannonica sorozat, 18. sz., 2012, ISBN 9789636934149
  • (franciául) Leroi, Marie-Véronique. Le traitement automatique et lexicographique des locutions verbales figées en français (A francia rögzült igés szókapcsolatok automatikus és lexikográfiai kezelése). Kutatási dolgozat. Paris III egyetem. ILPGA, 2004 (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • (románul) Podaru, Alina. Idiomaticitatea și expresiile idiomatice în italiană și română (Idiomaticitás és idiomatikus kifejezések az olasz és a román nyelvben). Philologica Jassyensia. 8. évfolyam. 1 (15). sz. 2012. 309–318. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  • Pusztay János. A magyar nyelv fejlődéstörténetéhez. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, 1996. október 10–12. 19–25. o. (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • Rádi Éva. Lengyel Zsolt: Szóról szóra. In Magyar Nyelvőr, 137. évf., 2013, április–június, 2. sz. 220–223 (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • Tarján M. Tamás. 1799. július 15. A rosette-i kő megtalálása. RUBICONLINE. é.n. (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • Tillinger Gábor. Oïl, oc és frankoprovanszál között. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Debrecen: Debreceni Egyetem. Nyelvtudományok Doktori Iskola. 2013. (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: Idegenszó-tár. Digitális tankönyvtár. Letölthető PDF (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  • Zsemlyei János. A mai magyar nyelv szókészlete. 6. rész, A mai magyar nyelv állandósult szókapcsolatai. Frazeológia. Őrszavak Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2010. szeptember (Hozzáférés: 2017. április 25.)

Kapcsolódó szócikkek

  • Nyelvészet Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap