Hegedüs András (tájfutó)

Ez a szócikk a tájfutóról szól. Hasonló címmel lásd még: Hegedűs András (egyértelműsítő lap).

Hegedüs András
2005. január 13.
Született	1950. július 12. Budapest
Elhunyt	2022. február 20. (71 évesen)[1][2]
Beceneve	Düdü
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tájfutó villamosmérnök
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegedüs András (Budapest, 1950. július 12. – 2022. február 20.) világbajnoki bronzérmes magyar tájfutó, villamosmérnök. 1973-ban az év tájfutója volt Magyarországon. Testvérei, ifj. Hegedüs Ábel, Hegedüs Ágnes és Hegedüs Aletta is tájfutók.^[3]

1962-ben, tizenkét évesen a BEAC csapatában kezdte a futást.^[4] Edzője Garay Sándor volt. 1967 és 1976 között válogatott kerettag volt. Három világbajnokságon vett részt. Az 1972-es csehszlovákiai Staré Splavyban rendezett versenyen váltóban bronzérmes lett. 1973-ban az éjszakai és nappali országos bajnokságot is megnyerte. Ebben az évben az év magyar tájfutójának választották.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Tájfutás Világbajnokság bronz 1972, Staré Splavy váltó

• Skerletz Iván-díj (2019)^[5]

• Magyar ifjúsági bajnokság
  • bajnok: 1966 (nappali), 1968 (éjszakai)
• Magyar bajnokság
  • bajnok: 1973 (éjszakai, nappali)
  • 2.: 1975 (nappali), 1977 (nappali), 1978 (hosszútávú)
  • 3.: 1969 (éjszakai, nappali), 1972 (éjszakai), 1975 (éjszakai)
• Világbajnokság
  • 24.: 1972, Staré Spavy
  • 29.: 1974, Viborg
  • 42.: 1970, Friedrichroda
• Az év tájfutója: 1973

• Magyar ifjúsági bajnokság
  • bajnok: 1966, 1968
• Magyar bajnokság
  • bajnok: 1970, 1971, 1974
• Világbajnokság
  • 3.: 1972, Staré Splavy (váltó, 5:09:29)

• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 458. o. ISBN 963-495-008-6