Harrach József

Harrach József
Született1848. szeptember 14.[1]
Szászrégen
Elhunyt
  • 1899. szeptember 18. (51 évesen)
  • 1899 (50-51 évesen)[2]

Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • esztéta
  • zenetörténész
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem ( – 1870-es évek)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrach József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Harrach József (Szászrégen, 1848. szeptember 14. – Budapest, 1899. szeptember 15.) zeneesztéta, zenetörténész, tanár.

Életpályája

A magyar fővárosban szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1873-tól reáliskolai tanár volt Budapesten. 1888-ban az Országos Zeneakadémián a poétika, zenepedagógia, zenetörténet és zeneesztétika tanárának és az intézet titkárának nevezték ki. Ő vetette fel Magyarországon a zenei tanítás államosításának, a Zeneakadémia mellett állami zenei középiskolák felállításának az eszméjét. Harrach József ezen felül 15 éven át zenei tárgyú kritikákat írt a Pesti Naplóba.

Főbb művei

  • Erkel Sándor (1879)
  • Schopenhauer és Wagner Richard (Budapest, 1887);
  • Közlemények a zeneművészet köréből (Győr, 1889);
  • Magyar Arion. Vegyeskarú énekek gyűjteménye (I–II. Bp., 1892–93).
  • Aranylant (kórusművek, 1895)

Emlékezete

  • Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28. parcellájában a 28-2-4 alatt található.[3]

Források

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Révai
  • Magyar nagylexikon 9. kötet 244. old.
  • lfze.hu[4]
  • Budapesti Negyed
  • Nemzeti Sírkert
  • PIM

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06002.htm, Harrach József, 2017. október 9.
  2. Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  3. 28-2-4
  4. Harrach József arcképével

Kapcsolódó szócikkek

  • Ország-Világ
  • Pogatschnigg Guido
Nemzetközi katalógusok
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap