Fehéres szőrgomba

Fehéres szőrgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák Törzs: Bazídiumos gombák Osztály: Agaricomycetes Rend: Russulales Család: Russulaceae Nemzetség: Lactarius
Tudományos név
Lactarius pubescens (Fr.) Fr. (1838)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fehéres szőrgomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehéres szőrgomba témájú médiaállományokat és Fehéres szőrgomba témájú kategóriát.

A fehéres szőrgomba (Lactarius pubescens) a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, nyírfa alatt élő, nem ehető gombafaj.

A fehéres szőrgomba kalapja 5-12 cm széles, alakja fiatalon domború, kifejletten középen kissé bemélyedő. Színe fehéres, halványrózsás. Felülete nem zónázott (esetleg nedvesen egy kissé), gyapjas-szőrös, különösen a széle felé. Pereme sokáig begöngyölt marad.

Húsa fehér, merev, sérülésre fehér tejnedvet ereszt, amely nem változtatja a színét. Szaga gyenge, muskátlira vagy terpentinre emlékeztet; íze égetően csípős.

Sűrűn álló lemezei kissé lefutók. Színük kezdetben fehéres, majd halvány húsrózsás. Sérülésre szintén tejnedvet eresztenek.

Tönkje 3-6 cm magas és 1-2,5 cm vastag. Alakja többnyire a töve felé vékonyodó, színe fehéres, húsrózsás árnyalatú.

Spórapora fehéres vagy krémszínű. Spórája ellipszis alakú, felülete kissé rücskös, amiket részleges hálózatba kapcsolódó gerincek kötnek össze; mérete 6,5-8 x 5,5-6,5 µm.

Hasonlíthat hozzá a nyírfa-szőrgomba vagy a fakó szőrgomba.

A fehéres szőrgomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: fogyasztásra alkalmatlan

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes krémszínű

Kalap Lemezek Tönk domború vagy benyomott lefutók csupasz

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Füves területen, parkokban, moha között, lápokon található főleg nyír vagy más lombos fa alatt. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

• Magyarország nagygombafajainak listája

• Fehéres szőrgomba - Lactarius pubescens Miskolci Gombász Egyesület
• Lactarius pubescens (Fr.) Fr. - Bearded Milkcap First Nature