Clematis vitalba var. bannatica Wierzb. ex Reichb., Ic. Fl. Germ. et Helvet. 19. 1840.
Clematis vitalba var. chrysostemon Farvat ex Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Europ. 3:512. 1909-12.
Clematis vitalba var. cordata Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866.
Clematis vitalba var. crenata (Jord.) Rouy & Fouc., Fl. France 1:5. 1893.
Clematis vitalba var. integrata DC., Syst. 1:139. 1818.
Clematis vitalba var. simplicifolia Godet, Fl. Jura 1. 1869.
Clematis vitalba var. taurica (Bess. ex Nyman) Beck, Fl. Nied.-Osterr. 1:411. 1890.
Clematis vitalba var. vestita Fritsch, Verh. K. K. Zool.-Bot. Ges. Wien 44:99. 1894.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Erdei iszalag témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei iszalag témájú médiaállományokat és Erdei iszalag témájú kategóriát.
Az erdei iszalag(Clematis vitalba) a boglárkavirágúak(Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék(Ranunculaceae) családjába tartozó faj; a néhány közép-európai kúszónövényfaj egyike. Egyes vidékeken folyondárnak is nevezik.
Clematis vitalba var. grata (Maxim.) Finet & Gagnep.
Clematis vitalba var. angustiloba Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866.
Clematis vitalba var. vitalba
Megjelenése
10 méternél magasabbra is felkapaszkodó, elfásodott szárú, évelő, lombhullató kúszónövény. Csavarodó szárán kívül kacsszerűen behajló levélnyelével is kapaszkodik. Ágai szögletesek vagy barázdáltak, a fák törzsén és koronájában nagy felületeket elborítanak. Az idős ágak karvastagságúak, kérgük szürke, szabálytalanul lehámló.
Az átellenesen álló levelek páratlanul szárnyaltak, többnyire öttagúak; a levélkék tojásdad lándzsásak, durván fűrészesek vagy ép szélűek, 3–10 centiméter hosszúak és 4–6 centiméter szélesek. A teljes lepellevél molyhosan szőrös.
A krémszínű, 2–3 centiméter széles, gyengén illatos, sokporzójú virágok a levelek hónaljában, gazdag bogernyőkben nyílnak. Egy-egy virágnak rendszerint 4–5 sziromlevele van.
Fehér, gyapjúgomolyagszerűen szőrös terméscsoportjairól fehérvénicnek is nevezik. Mindegyik termés piheszerű bibeszáron nő.
Életmódja
Melegkedvelő, ezért a Kárpát-medencében csak szórványosan fordul elő. Hosszú életű. A nyirkos erdőket, erdőszéleket, ligeteket, cserjéseket és sövényeket, a meszes talajt kedveli. Fényigényes. A síkságoktól 1500 méter magasságig nő.
Június–júliusban virágzik (egyes években augusztusig is). Termései télen az indákon maradnak.
A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja. A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély „gyógyítására” használják fel.