Eos

Az „Eos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Eos (egyértelműsítő lap).

Eos
Koronás vöröslóri (Eos histrio)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea) Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) Alcsalád: Lóriformák (Loriinae) Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini) Nem: Eos Wagler, 1832
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Eos témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Eos témájú médiaállományokat és Eos témájú kategóriát.

A vöröslóri (Eos) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó nem.^[1][2]

Nevét Éószról ( a görög mitológiában a hajnal istennője) kapta, mert fajai vörösek. A nemet Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, az alábbi 6 faj tartozik ide:^[3]

• Malukui vöröslóri (Eos bornea)
• Kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
• Koronás vöröslóri (Eos histrio)
• Kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
• Félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)
• Csuklyás vöröslóri (Eos squamata)

Indonézia tartozó szigeteken honosak. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló fajok.

Testhosszuk 24-31 centiméter körüli. Farka rövid és lekerekített. Tollaik csúcsa többnyire sötétebb.

Kizárólag folyékony táplálékon élnek, nektáron, virágmézen, fák és gyümölcsök nedvein. A nyelvük csúcsán ülő szemölcsökből piciny, szálkaszerű nyúlványok ágaznak ki.^[4]

• 
  Malukui vöröslóri
  (Eos bornea)
• 
  Kékfülű vöröslóri
  (Eos cyanogenia)
• 
  Koronás vöröslóri
  (Eos histrio)
• 
  Kékcsíkos vöröslóri
  (Eos reticulata)
• 
  Félmaszkos vöröslóri
  (Eos semilarvata)
• 
  Csuklyás vöröslóri
  (Eos squamata)

• Hivatalos magyar nevek