Edward Harper Parker

Edward Harper Parker (1849. július 3. – 1926) brit ügyvéd, sinológus.

Edward Harper Parker tanulmányait a liverpooli Royal Institution Schoolban folytatta, majd a Middle Temple-ben végzett ügyvédként. Azt tervezte, hogy teakereskedelemmel fog foglalkozni, ezért 1869–1871 között kínaiul tanult. Diáktolmácsként Mongóliában dolgozott, majd a vencsoui, a fuszani és a sanghaji brit konzulátus alkalmazásában állt Kínában. Utazásokat tett Óceániában, Kelet-Ázsiában és az Észak-Amerikai kontinensen is. 1896-ban visszavonult a konzuli tevékenységtől, 1901-ben pedig kinevezték a manchester Owens College kínai tanszékére. Számos könyve jelent meg az ópiumháborúkkal és egyéb kínai témával kapcsolatban.

• Comparative Chinese Family Law (1879)
• The Opium War (1887)
• Chinese Account of the Opium War (1888)
• China's Relations with Foreigners (1888)
• Up the Yangtsze (1892)
• Burma (1893)
• A Thousand Years of the Tartars (1895) [1]
• The life, labours and doctrines of Confucius (1897)
• China (1901)
• John Chinaman (1901)
• China, Past and Present (1903)
• China and Religion (1905)
• Ancient China Simplified (1908) [2] [3] [4]
• Studies in Chinese Religion (1910)
• China, her history, diplomacy, and commerce: from the earliest times to the present day (1917)[5]

• David Prager Branner (January–March 1999). „The Linguistic Ideas of Edward Harper Parker”. Journal of the American Oriental Society 119 (1), 12–34. o. [2014. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.2307/605538. (Hozzáférés: 2012. május 13.)   (at JSTOR too)