Edirne (település)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A „Hadrianopolis” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Hadrianopolis (egyértelműsítő lap).

Edirne (Drinápoly)
Szelim-dzsámi
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Márvány-tengeri
Tartomány	Edirne
Rang	tartományi székhely
Polgármester	Recep Gürkan
Irányítószám	22000–22999[1]
Körzethívószám	00 90 284
Testvérvárosok	Lista Jambol Haszkovo Alexandroupolis Ardahan Bat Yam İzmit Kars Lörrach Gödöllő Prizren
Népesség
Teljes népesség	180 327 fő (2018)
Körzet népessége	162 161 fő[2]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 40′ 23″, k. h. 26° 34′ 25″41.67304, 26.5736141.673040°N 26.573610°EKoordináták: é. sz. 41° 40′ 23″, k. h. 26° 34′ 25″41.67304, 26.5736141.673040°N 26.573610°E
Edirne (Drinápoly) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Edirne (Drinápoly) témájú médiaállományokat.

Edirne (latinul: Hadrianopolis, magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz. Edirne tartomány székhelye és az azonos nevű körzet központja is egyben. Az első világháborúig Adrianople, Hadrianopolis néven emlegették Nyugat-Európában.

A körzet népessége 162 161 fő, a városé 148 474 fő volt 2012-ben.

A várost a legendák szerint Hadrianus római császár alapította egy ősi trákiai település helyén, melynek neve Uskadama (vagy Uskudama, Uskodama) volt. 1362-ben az Oszmán Birodalom meghódította a várost, mely egészen 1453-ig a birodalom fővárosa volt. Itt öntötte 1453-ban egy Orbán nevű magyar öntőmester a Bazilika nevű szuperágyút is II. Mehmed megbízásából.

Az ókori görögök idejétől kezdve a terület 15 nagy csata helyszíne volt. 378-ban itt győzték le a vizigótok Valens római császárt, és a város fontos erődítmény volt Kelet-Trákia és Konstantinápoly védelmében az 1912–1913-as balkáni háborúk idején. A várost 1829-ben és 1878-ban az oroszok, 1913-ban pedig a bolgárok foglalták el ideiglenesen.

A város eredeti nevét (Hadrianopolisz) alapítójáról kapta, és görögül, illetve angolul ma is így nevezik (Adrianopole). A város török neve azonban Edirne vagy Edreneh, a szlávok Odrin-nak vagy Jedrené-nek nevezték. Valószínűleg mindegyik a Hadrianus-ból származik.

Edirnében található Törökország legmagasabb minaretjeivel (70,9 m) rendelkező Szelim-mecset, melyet 1575-ben II. Szelim építtetett és az oszmán építészet nagymestere, Szinán tervezett. A minaretek mindegyikén 3, egymás fölé helyezett galéria van. Mindegyik galériára a minaret belsejében 300, egymást nem érintő lépcsőből álló csigalépcső vezet fel (Szinán találmánya). A minaretekről gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére. A mecset tágas, dísztelen belseje fölött négy hatalmas kupola található, amelynek átmérője 31,2 méter (az isztambuli Hagia Szophiáé 31,4 m).

Az Eski (vagyis: "régi") mecsetet 1414 januárjában szentelték fel. Alapjait Suleyman Celebi rakatta le, majd az építkezést testvérei, Musa Celebi, később Mehmet Celebi folytatta. Az építész Haci Alaaddin, segédje Omer Bin Ibrahim volt. A minaretet II. Murád oszmán szultán idején (1421–1448) építették. Az asszonyok páholyát 1612-ben Filibeli Ramazan aga építtette.

Edirne híres az „olajos májról”, fehér sajtjáról és gyümölcs alakú szappanjairól. Minden júniusban rendeznek a városban olajbirkózást, melynek neve törökül yağlı güreş mely az olimpiai játékok után a legrégebbi sportrendezvény.

• Trakya Egyetem^[3]

• İlhan Koman (1921–1986), szobrászművész
• Cem Adrian (1980–), énekes

• 
  Régi mecset
• 
  Köfteci Osman
• 
  Edirne
• 
  Edirne
• 
  Múzeum

A Wikimédia Commons tartalmaz Edirne (település) témájú médiaállományokat.

• Képek a városról
• Képek és információ
• Képek a városról
• Edirne Web Portal
• Honlap Edirnéről Archiválva 2012. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Edirne időjárás
• historynet.com - A konstantinápolyi ágyú
• Edirne University Archiválva 2009. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben