Dvornikovich Mihály

Dvornikovich Mihály
Vác püspöke
Született1655 körül
Rohonc
Elhunyt1705. augusztus 31.
Győr
IskoláiBolognai Egyetem
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1689. március 25. – 1705. augusztus 31.
Előző püspök
Következő püspök
Balogh Miklós
Esterházy Imre
Dvornikovich Mihály a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Dvornikovich Mihály témájú médiaállományokat.

Dvornikovich Mihály (Dwornikovich, liptófalvi) (Rohonc, 1655 körül – Győr, 1705. augusztus 31.)[1] váci megyés püspök.

Élete

Származása

Édesapja Dvornikovich Miklós régi horvát nemesi családból származik. Királyi kancelláriai registrator és pecsétőr. Édesanyja Rudnay Judit, aki 1668-ban – immár özvegyként – az udvari kamarától megveszi a Liptó vármegyei Teplát a hozzá tartozó részbirtokokkal, majd arra másik fiával, Jánossal együtt királyi adományt nyer, innen veszi ez ág az előnevet, majd később Nyitra vármegyében is birtokot szerez.[2]

Életpályája

Nagyszombatban, majd a zágrábi káptalan segítségével a bolognai egyetemen tanult. Jogi doktor. Hazatérve Nagyszombatban az akadémia jogtanára, 1672-től győri kanonok. A káptalani rangsorban: mesterkanonok (1672–77), komáromi főesperes (1677–84), éneklőkanonok (1684–86), olvasókanonok (1686–87), nagyprépost (1687–99). Általános püspöki helynök Széchényi György mellett 1684-től.[3] 1672-89-ig felsőörsi prépost, 1679-1705-ig türjei prépost.[4] 1685-ben Keresztély Ágost győri püspök megbízásából elvégzi az egyházmegye látogatását.[5] 1687. március 1-től csanádi címzetes püspök. Az egyházmegyében folyó hadműveletek miatt székét nem foglalhatta el; a ferencesekre bízta a világi papok nevelését is. 1689-től királyi kancellár,[6] 1689. március 25-től váci megyés püspök.[7]

Püspöki tevékenysége

Dvornikovich Mihály címere

Amíg Győrött lakott, Terenyei Bendő István volt a helynöke, aki 1697 júliusában 22 plébánián tartott canonica visitatiót. Győrből való távozása előtt 1699. június 20-án Vácott a domonkosoknak kolostort alapító levelet állított ki. A nyár folyamán Vácra költözött.[4] Győri kanonoki stallumáról 1699. július 4-én mondott le.[3]

A feljegyzések szerint a városban alig talált 20 katolikust.[8] Kérésére a király 1700-ban visszaállította a török alatt elpusztult káptalant.[4] A káptalan tagjai között Prépostnak Berkes Andrást, olvasókanonoknak Szécsényi Ferencet, őrkanonoknak Újfalusy Tóbiást nevezte ki.[9] Választásának helyességét az is bizonyítja, hogy Berkes András ezt követően összesen négy püspöknek volt helynöke és nélkülözhetetlen munkatársa.[10]

Dvornikovich megkezdte az egyházmegye anyagi viszonyainak rendezését.[4] Ennek keretében pl. a nevében eljáró Vörös Mihály provizor 1695. június 14-én tiltotta el Kerepes lakóit és másokat Pusztatarcsa prédium jogtalan használatától.[11] Kevesebb sikerrel járt a kalocsai érsekkel folytatott vitája: Klimó, Pataj, Vadkert és Martonos Solt megyei települések ugyanis a kalocsai érseknek fizettek tizedet. Dvornikovich 1700-ban panaszt tett Kollonich Lipót esztergomi érseknél ez ellen, arra hivatkozva, hogy a települések a váci egyházmegyéhez tartoztak. Az ügy az 1751-es országgyűlés elé került, amely Klimó György pécsi püspököt bízta meg a kivizsgálással. A települések végül a kalocsai érsekséghez kerültek.[12]

Új plébániákat is alapított.[13] Székesvárosa újjáépítéséhez is hozzáfogott. Elődje, Balogh Miklós hagyatékából[14] 1699-ben újjáépíttette a Szent Mihály-templomot és pompás berendezéssel látta el.[15] Támogatta a pesti (1700) domonkos rendház létesítését is.[16] A kultúra iránt érdeklődését mutatja, hogy Telekessy István egri püspökkel együtt 1700-ban megtekintette az egri jezsuiták egyik iskoladrámáját.[17]

Az 1702-ben – I. Lipót parancsára – megkezdett, a megyés püspöknek a helyettese által végzett vizitációja arra irányult, hogy a plébániák helyzetét felmérve, az igényeknek megfelelően újra tudja szervezni az egyházmegye lelki életét.[18] A Rákóczi-szabadságharc azonban félbeszakította munkáját. 1704-ben elhagyta Vácot, helynökének Berkes András nagyprépostot kinevezve[19] és visszaköltözött Győrbe.

Utóélete

Végrendeletében nagyobb összeget hagyott a bolognai egyetemre, a zágrábi káptalanra és rohonci rokonaira.[3]

Utóda a királyi kancellárságban 1690-től Jaklin Balázs, a csanádi püspökségen 1689. december 29-től Telekessy István, a váci széken 1707. június 25-től Esterházy Imre

Emlékezete

Spangar András jezsuita szerzetes Magyar Krónikájában "nagyértelmű tudós embernek" nevezte.[20] A Pallas Nagylexikon Vác török utáni újjáépítőjeként méltatta.[21]

Jegyzetek

  1. ↑ Egyes források szerint 1706. augusztus 29-én hunyt el (Magyar katolikus lexikon.  ), más források alapján a fenti adat valószínűsíthető.
  2. ↑ Geni
  3. ↑ a b c Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győregyházmegyei Alap Nyomdája, Győr, 1938. 442. Idézi: Ki. T.: Dvornikovich Mihály.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  4. ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon.  
  5. ↑ Fülöp Éva: A Győri Egyházmegye Canonica Visitatio-i. Soproni Szemle, LIV. évf. (2000.) 1. szám. 46.
  6. ↑ Magyar katolikus lexikon.  . Fallenbüchl Zoltán viszont 1686-89 között alkancellárként ismeri csupán. (Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Mecenas, 1988. 102. 122.)
  7. ↑ Magyar katolikus lexikon.  . Szokatlan módon azonban - az átlagos egy év helyett - csak három évvel később, 1692-ben kérte megerősítését a Szentszéknél. (Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Egyháztörténeti Szemle, 2. évf. (2001.) 2. szám.) Az ügy még tovább halasztódott, ugyanis Francesco del Giudice bíboros Francesco Maria Medici bíborost helyettesítve csak 1695. november 14-n referálja a váci püspökségre Dvornikovich Mihály csanádi püspököt. (BESZÁMOLÓ A KLEBELSBERG-ÖSZTÖNDÍJ KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL[halott link])
  8. ↑ Koczó József: Börzsöny környéki református eklézsiák a 17-18. században I. rész. Börzsönyi Helikon, VIII. évf. (2013.) július. 4-12.
  9. ↑ Nagy Imre: Vátznak leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1818. 4. kötet. 3-41.
  10. ↑ Váci Püspöki és Káptalani Levéltár. [2017. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  11. ↑ Horváth Lajos: Kerepestarcsa története. Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács, [H. n.], 1988.
  12. ↑ Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára, I-II, Vác, 1915-1917. II. kötet, 1917. 11. Idézi: Lénár Andor Ferenc: A váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége (1919-1942) alatt. Doktori disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2014. 19.
  13. ↑ Többek között Csongrádban a Szent Rókus-plébániát, 1704-ben. (Csongrádi települési értéktár Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  14. ↑ Váczi székesegyház
  15. ↑ Szent Mihály templom romja. (Váci települési értéktár)
  16. ↑ Siptár Dániel, Domonkos rend, in Szerzetesség a kora újkori Magyarországon: Összehasonlító rendtörténeti blog, 2016.08.22.
  17. ↑ Kilián István: Három színjáték az egri diákszínpadon. Egri FEHÉR/FEKETE, 2015. karácsony. 14.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  18. ↑ Lengyel Zsolt: Egyházlátogatások a mátraszőlősi plébánián. Doktori dolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet, Budapest, 2016. 80-82.
  19. ↑ Vas Ágnes (Összeáll.): Nógrád-honti arcképcsarnok a Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményéből.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  20. ↑ Spangar András: Magyar Krónika. Kassa, 1738. 77.
  21. ↑ Bokor József (szerk.). Vác, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Források

  • katolicizmus Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap