Diópálma
Diópálma | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A növény | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Caryota urens L. (1753) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Diópálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Diópálma témájú médiaállományokat és Diópálma témájú kategóriát. |
A diópálma (Caryota urens) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Ez a pálmafaj Ázsia déli és délkeleti részein őshonos. A következő országokban találhatók meg a vadon élő állományai: India, Malajzia, Mianmar és Srí Lanka. Sok helyen termesztik is.
Megjelenése
A diópálma átlagosan 12 méter magas fa, körülbelül akkora mint a halfarokpálma (Caryota mitis), levélkéi azonban keskenyebbek. A növény megérintve viszketési ingert, a termés pedig a szájban égető érzést okozhat.
Felhasználhatósága
Levélhüvelyének rostjaiból keféket és kosárféléket készítenek. A virágzatokat gyakran megcsapolják, cukorban gazdag levéből pálmabort erjesztenek.
Képek
- A növény
-
-
- Levelei
-
-
- Bimbója
- Virágzata
- Virágai
- Termései
- Törzse
- Pálmabor
Források
- Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221
- Caryota urens L., Sp. Pl.: 1189 (1753) The World Checklist of Selected Plant Families
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Caryota urens in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
- Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap