Demkó Kálmán

Demkó Kálmán
Született	1852. október 3. Görömböly
Elhunyt	1918. február 18. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1906–1907)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1877)
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-14/15)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Demkó Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. október 3. – Budapest, 1918. február 13.) gimnáziumi igazgató, történetíró.

Apja görögkatolikus lelkész volt. Tanulmányait a gyöngyösi minoritáknál, Eperjesen, Ungvárt, Sárospatakon és a Budapesti Egyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1877-ben történelem-földrajz tanári oklevelet szerzett. 1882. június 10-én doktorált. 1877. február 25-től a trsztenai algimnázium helyettes tanára volt. 1878. augusztus 6-tól a lőcsei főreáliskola tanára, 1889. december 20-tól helyettes igazgatója, 1891. április 20-tól igazgatója. 1896-tól Budapesten lett a VIII. kerületi állami főgimnáziumi igazgatója. 1906-ban a nagymihályi választókerület országgyűlési képviselője volt. A rövid ideig tartó mandátuma után betegszabadságra ment, majd 1907-ben nyugdíjba vonult.

1883-ban megalapította a Szepesmegyei Történelmi Társulatot, melynek titkára lett. 1886-tól a Műemlékek Országos Bizottságának kültagja. 1904-től a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. 1898-tól a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának főtitkára. Lőcsén rendezte a városi levéltár 1329-től 1780-ig terjedő régi részét, illetve felkereste a német eredetű városok levéltárait Soprontól Nagybányáig.

1885-1896 között szerkesztette a Szepesmegyei Történelmi Társulat évkönyvét, illetve a Szepesmegyei Történelmi Társulat milleniumi kiadványai című sorozatot. 1898-tól szerkesztője a kormány által támogatott Negyelja (Vasárnap) és 1903-1907 között a Görögkatolikus Hírlapnak. Küzdött a magyar liturgikus nyelv bevezetéséért, de ellenezte a magyar görögkatolikus püspökség felállítását, mert ez szerinte a magyar és a ruszin nép szétválasztását jelentette volna.

• 1882 Polgári családélet és háztartás Lőcsén a XVI., XVII. században. Lőcse.
• 1883 Lőcse város levéltárának Lengyelországra vonatkozó irományai a XVI. századból. Századok.
• 1884 Lőcsének erődítése és védelmi rendszere. Lőcse.
• 1886 A magyar-cseh confoederatio és a besztercebányai országgyűlés 1620-ban. Budapest. (Századok)
• 1889 Szepesvármegye városi levéltárai. Lőcse.
• 1890 A felső-magyarországi városok életéről a XVI-XVII. századokban. Budapest.
• 1891 A szepesi jog (Zipser Willkühr) keletkezése, viszonya országos jogunkhoz és a magyarországi anyajogokhoz. Budapest.
• 1891 A szepes-szombati krónika. Lőcse.
• 1892/1894 A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig, [1] I-II. Lőcse.
• 1895 Bevezetés és a "Szepesmegyei Történelmi Társulat" 12 évi működésének ismertetése. Lőcse.
• 1896 Szepesvármegye történeti térképe. Budapest.
• 1896 Lőcse város műtörténeti rövid leírása. Lőcse.
• 1897 Lőcse története. Lőcse.
• 1898 A magyar királyság földrajza. Budapest.

• Magyar Katolikus Lexikon
• A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka
• Szinnyei II, 777.

• Lengyel Miklós 1918: A Budapesti VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Értesítője az 1917-1918. iskolai évről.
• Felsmann 1885, 85.
• Wutz 1887, 88.
• MTA tagajánl. 1890, 3; 1898, 5.
• Pallas V, 170; XVII, 362.
• Vajda 1900, 59.
• Országgyűlési almanach 1905, 249.
• Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye 1918, 476.
• Gulyás V, 536.
• MÉL I, 365.
• Mayer 1977, 76.
• Századok 1918/3-4