Csiang Jüan

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Csiang Jüan (Jiang Yuan) legendás személy a Kína történeti korszakát megelőző, öt császár korában és az ókori kínai mitológiában, a Csou (Zhou)-dinasztiát megalapító csou (zhou) törzs isteni ősének Hou-csi (Houji)nak, a Köleshercegnek az anyja.^[1]

A legelterjedtebb legenda szerint Csiang Jüan (Jiang Yuan) egy alkalommal a mezőn sétálva belelépett a Legfelsőbb Úr lábnyomába, és ekkor fogant meg. Amikor megszületett Hou-csi (Houji), megpróbált megszabadulni tőle, és egy tóba dobta. Bár nyár volt (6. holdhónap), a tó csodálatos módon befagyott így a gyermek nem fulladt meg, de nem is fagyott meg, mert madarak gyűltek köré, s szárnyaikkal betakargatták. Amikor a környékbeliek ennek hírét vették, rendkívül rossz előjelnek tartották az asszony viselkedését, ezért rárontottak, hogy büntetésként megverjék. Csiang Jüan (Jiang Yuan) öszvérháton próbált előlük elmenekülni, de a jószág meg sem moccant. Ekkor egy három napon tomboló vihar támadt, amelyben az asszony eltűnt. A vihar elmúltával a helybéliek egy újonnan keletkezett hatalmas dombot találtak, amelyet „Csiang Jüan (Jiang Yuan) sírjának” neveztek el.^[2]

Annak dacára, hogy a régi források szerint Csiang Jüan (Jiang Yuan) többször, többféle módon is megpróbált megszabadulni gyermekétől, a néphit később mégis mágikus erővel ruházta fel, és gyermekek védelmezőjeként tisztelték. Úgy tartották, hogy elég egy rézpénzt a sírjához dörgölni, és az a gyermek nyakába akasztani ahhoz, hogy védve legyen a bajoktól és a betegségektől. Csiang Jüan (Jiang Yuan) kultusza egészen a 20. századig fennmaradt, különösen Sanhszi (Shanxi) és Senhszi (Shaanxi) tartományban, ahol feltűnően sok Csiang Jüan (Jiang Yuan)höz kapcsolható helynév maradt fenn a mai napig.^[3]

• ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
• ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.

• Kínai mitológia
• Hou-csi