Csáky István (politikus)

Ez a szócikk Csáky István politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Csáky István (egyértelműsítő lap).

gróf Csáky István
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő 1938. december 10. – 1941. január 27.
Előd	Imrédy Béla
Utód	Teleki Pál
Született	1894. július 18.[1] Segesvár
Elhunyt	1941. január 27. (46 évesen)[2][3][4] Budapest[5]
Párt	Magyar Élet Pártja
Szülei	Csáky Zsigmond
Házastársa	gróf Chorinsky Mária Anna
Foglalkozás	diplomata politikus
Halál oka	mérgezés
A Wikimédia Commons tartalmaz gróf Csáky István témájú médiaállományokat.

Gróf körösszeghi és adorjáni Csáky István Zsigmond László (Uncsukfalva, vagy Segesvár, 1894. július 14. – Budapest, 1941. január 27.) külügyminiszter az Imrédy-, majd a második Teleki-kormányban.

A gróf körösszeghi és adorjáni Csáky család sarja. Apja gróf Csáky Zsigmond (1866–1945), földbirtokos, anyja nagytóthi Apáthy Ilona (1874–1934) volt.^[6][7] Az apai nagyszülei gróf Csáky Zsigmond (1805–1873), földbirtokos,^[8] és dabasi Halász Julianna (1842–1914) voltak.^[9] Anyai nagyszülei nagytóthi Apáthy István (1836–1883), honvédalezredes,^[10] és ponori Török Kornélia voltak.^[11]

Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Bécsben konzuli iskolát és Budapesten jogot végzett. 1919-ben, mint követségi attasé lépett a külügyminisztérium szolgálatába, majd a magyar delegáció titkáraként részt vett a trianoni béketárgyalásokon. 1921-ben a vatikáni magyar követség II. osztályú titkáraként működött, majd 1923-1924-ben a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1924-től 1926-ig a bukaresti magyar követségen dolgozott. 1928-tól 1932-ig a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. 1933-tól 1935-ig a madridi és a lisszaboni követségeket vezette ügyvivői rangban, aztán visszatért Magyarországra, ahol a miniszter kabinetjének vezetője lett. Az 1938. szeptember 29–30-án tartott müncheni négyhatalmi értekezleten (müncheni egyezmény) megfigyelőként vett részt. Jelen volt az első bécsi döntésnél is. 1938. december 31-én, időközi választáson az ózdi kerület képviselője lett, majd az 1939-es választásokon Sopronban jutott mandátumhoz. 1938. december 10-én külügyminiszter lett Imrédy Béla kormányában.

Külügyminiszterként részt vett az antikomintern paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés létrejöttében, (emiatt Erdélyben egy időre az ő nevét viselte a Rekettyés-csúcs), valamint közreműködött Magyarország csatlakozásában a háromhatalmi egyezményhez. Teleki Pál miniszterelnök nevében ő írta alá 1940. december 12-én a magyar-jugoszláv barátsági szerződést, melynek megszegését már nem érte meg, 1941. január 27-én érte a halál.

Grazban 1940. május 15-én a 46 éves gróf Csáky István feleségül vette a 28 éves főnemesi származású gróf Chorinsky Mária Anna (*Fürstenfeld, 1912. november 21.) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Chorinsky Károly (1873–1948) és gróf magyarszőgyéni és szolgaegyházi Szőgyény-Marich Ilona "Lilly" (1879–1950) voltak. Apai nagyszülei gróf Viktor von Chorinsky (1838–1901), és gróf Maria Anna von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg (1843–1925) voltak. Anyai nagyszülei ifj. gróf magyarszőgyéni és szolgaegyházi Szőgyény-Marich László (1840–1916) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, külügyminisztériumi osztályfőnök, miniszter, diplomata, és báró Geramb Irma (1848–1926), csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné palotahölgye voltak.^[12] Csáky István gróf és Chorinsky Mária grófnő igen rövid frigyéből nem maradt meg gyermek.

• Csáky István életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.

• Gróf Csáky István élete és munkássága a magyar revízió szolgálatában; összeáll. Matolay Géza; Halász, Bp., 1941
• Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája. 1939–1941; Akadémiai, Bp., 1964