Bodonlaka

Bodonlaka (Bodovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
PolgármesterFrantišek Jusko
Irányítószám082 66 (pošta Uzovce)
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség352 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Terület7,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 10′ 30″49.111944, 21.17549.111944°N 21.175000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 10′ 30″49.111944, 21.17549.111944°N 21.175000°E
Bodonlaka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodonlaka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodonlaka (szlovákul: Bodovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 15 km-re északra, Kisszebentől 6 km-re keletre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 10′ 30″49.111944444444, 21.17549.111944°N 21.175000°E.

Története

A település a 13. század második felében keletkezett nemesi telepítéssel. 1427-ben „Bodonlaka” néven említik először. A 16. századtól a 19. századig a Zombory család birtoka. 1787-ben 23 háza és 185 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODONLAKA. vagy Bodonlak. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Zombory Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, réttye, és legelője elég, erdöje mind a’ két rendbéli fát bőven szolgáltat, piatzozása sints meszsze, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 34 házában 262 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodonlaka, tót falu, Sáros vármegyében, Szebenhez keletre 3/4 mfd. 214 kath., 4 evang., 19 zsidó lak. Jó legelő és erdő. Középszerű föld. F. u. Zombory nemzetség. Ut. p. Ternye.[3]

Lakói mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

1944-ben határában partizántevékenység folyt. 1945-ig fűrésztelep működött a községben. A háború után lakói részben a mezőgazdaságban, részben Kisszeben, Eperjes és Kassa ipari üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 174, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 321 szlovák lakosa volt.

2011-ben 319 lakosából 305 szlovák.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1862-ben épült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Községinfó
  • Bodonlaka Szlovákia térképén
  • Gjar-po.sk
  • E-obce.sk
Sablon:Kisszebeni járás
  • m
  • v
  • sz
A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap