Berkeszi István

Berkeszi István (eredeti neve: Polák István; 1879-ig) (Berkesz, 1853. december 6. – Temesvár, 1922. április 3.) tanár, történész.

A középiskolát Ungváron járta ki. Az egyetemet Budapesten végezte el; 1878-ban történelem-földrajz szakon fejezte be. 1878–1883 között br. Radvánszky Béla magántitkára volt. 1883-ban bölcsészvizsgát tett; gyakorló tanár lett. 1884-től a Fehértemplomi, 1885-től a budapesti gimnázium oktatója volt. 1888-tól a temesvári állami főreáliskola pedagógusa, 1911–1919 között igazgatója volt. 1890-től a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat titkára, 1901-től főtitkára volt. 1906-tól a Temesvár kerületi tanár kör elnöke volt.

Vezetője volt a városi múzeumnak. A szakfolyóiratokban és önállóan is több történelmi tanulmánya jelent meg.

• A gróf Haller fiúk iskoláztatása a XVIII. század első felében (Budapest, 1883)
• A magyar nyelv a magánélet terén 1711–1790 (Budapest, 1885)
• Gróf Hoffmannsegg utazása Magyarországon 1793-94-ben (Németből fordította és bevezette, Budapest, 1887)
• A magyar nyelv és szellem királyaink udvarában; Uhrmann Ny., Temesvár, 1892
• A Temesvári Magyar Királyi Állami Főreáliskola története (Temesvár, 1896)
• Adatok a reformkorszak történetéhez Temes megyében (Temesvár, 1897)
• Rendi országgyűléseink magyarsága; Uhrmann Ny., Temesvár, 1898
• Temesvár színészete a XVIII. században és az első magyar szini előadások (Tört. Régész. Értesítő, 1898)
• A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története (Temesvár, 1900)
• Temesvár szabad királyi város kis monograpiája (Temesvár, 1900)^[2]
• Délmagyarország éremleletei (Temesvár, 1907)
• Temesvár emlékérmei és szükségpénzjegyei (Történelmi és Régészeti Értesítő (24), 1908)
• Múzeumunk papírpénzgyűjteménye (Történelmi és Régészeti Értesítő (24), 1908)
• Bánsági kincskeresők a XVIII. században (Történelmi és Régészeti Értesítő. (25), 1909)
• Temesvári művészek. Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeumtársulat, Temesvár, 1910)
• A Delejtű. Délmagyarország első magyar hírlapjának kritikai ismertetése a kor jellemzésével. 1858–1861; s.n., Temesvár, 1910
• Kataklizma. Berkeszi István naplója. Temesvár, 1914. június 28–1918. október 27. Válogatás; bev., vál., jegyz. Marosvári Attila; Új Aurora, Békéscsaba, 1989 (kéziratos munkájának kiadása a halála után)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• http://www.diasporatm.ro/regi/upload/files/sz_Berkeszi-Istvan.pdf
• Kalapis Zoltán: ÉLETRAJZI KALAUZ. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból I. A–GY Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Forum Könyvkiadó, 2002
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.