Barna késeidenevér
Barna késeidenevér | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Eptesicus fuscus (Palisot de Beauvois, 1796) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Barna késeidenevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna késeidenevér témájú médiaállományokat és Barna késeidenevér témájú kategóriát. |
A barna késeidenevér (Eptesicus fuscus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása
A barna késeidenevér az Amerikai Egyesült Államokban, Alaszka déli vidékén, Kanada egyes részein, Közép-Amerikában és Dél-Amerika legészakibb területein fordul elő. Floridában és Délkelet-Texasban nem lehet találkozni vele.
Alfajai
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus bahamensis
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus bernardinus
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus dutertreus
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus fuscus
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus hispaniolae
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus lynni
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus miradorensis
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus osceola
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus pallidus
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus peninsulae
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus petersoni
- Eptesicus (Eptesicus) fuscus wetmorei
Megjelenése
Az állat fej-törzs-hossza 6 centiméter, a nőstény valamivel nagyobb a hímnél; az alkar hossza 4,5-5 centiméter, farokhossza 2,5-7,5 centiméter, testtömege 14-18 gramm. Nagy termetű denevér, mérete különbözteti meg más, észak-amerikai denevérféléktől. Bundája fénylő világos rozsdabarna, a sivatagi területeken halványabb, hasalja világosabb, a szeme és orra körül húzódó sötét csík maszkhoz hasonló. Repülőhártyája fekete, az állat ezzel keríti be a zsákmányát. Alapos ápolást igényel, hogy vadászatra és repülésre alkalmas maradjon. Faroklebernyegét a denevér előrehajtja, hogy a táplálékot a repülőhártyájából a szájába juttassa.
Életmódja
A barna késeidenevér éjszaka aktív. Tápláléka rovarokból áll. Az állat maximum 18 évig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el. A párzási időszak november–március között van. A vemhesség körülbelül 2 hónapig tart, ennek végén többnyire 2 utód születik. A fiatal denevérek júliusban repülnek ki először. Egy „gyerekszobában” 200-300 kölyök is lehet.
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap