Babiloni szomorúfűz

Babiloni szomorúfűz
A fa egy parkban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Malpighiales Család: Fűzfafélék (Salicaceae) Nemzetség: Fűz (Salix) Alnemzetség: Salix subg. Salix Fajcsoport: Salix sect. Salix Faj: S. babylonica
Tudományos név
Salix babylonica L.
Szinonimák
Salix matsudana Koidz.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Babiloni szomorúfűz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Babiloni szomorúfűz témájú médiaállományokat és Babiloni szomorúfűz témájú kategóriát.

A babiloni szomorúfűz (Salix babylonica) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

A babiloni szomorúfűz kelet-ázsiai növény, hazája Kína és Japán (az eredeti elterjedési terület nyugati határa Kelet-Turkesztánban van). Dísznövényként az egész világon megtalálható. Feltűnő, sajátos növekedési formája miatt a parkok és kertek kedvelt díszfája. Európában csak a termős alakot ültetik, szaporítása dugványozással lehetséges. A babiloni szomorúfűz kevésbé bírja a telet, mint a japán szomorúfűz (Salix elegantissima), ezért hidegebb vidékeken parkfának az utóbbi alkalmasabb. Gyakran a két ázsiai fűznek a fehér fűzzel (Salix alba), a törékeny fűzzel (Salix fragilis), a babérfűzzel (Salix pentandra) és a kecskefűzzel (Salix caprea) képzett hibridjeit ültetik. Nálunk a leggyakrabban ültetett „szomorúfűz” a fehér fűz „Tristis” fajtája (Salix alba Vitellina-Tristis). Hosszú, sárga hajtásai a földig lecsüngnek. Porzós alak.

A babiloni szomorúfűz közepesen nagy termetű, 10-20 méter magas, lombhullató fa, egyenes törzzsel és vékony, feltűnő hosszan lecsüngő hajtásokkal. Koronája igen széles és kerekded. Vesszői csak fiatal korban szőrösek, sárgászöldek, a napos oldalon megvörösödnek. Levelei rövid nyelűek, 10-17 centiméter hosszúak, mintegy 2,5 centiméter szélesek, lándzsásak vagy szálas lándzsásak, hosszan kihegyezettek, ékvállúak, szélükön éles, szálkás fűrészfogakkal. Fiatalon gyéren selymes szőrűek, később lekopaszodók, némileg fénylők, felül világos-, alul szürkészöldek, kifejezett érhálózattal, hervadáskor barnára színeződnek. A pálhák hiányoznak vagy korán lehullanak, lándzsa vagy sarló alakúak. Kétlaki növény. A virágzatok a levelekkel egy időben jelennek meg. A porzós barkák keskeny hengeresek, legfeljebb 6 centiméter hosszúak, a porzók száma 2. A termős barkák valamivel rövidebbek. A magház kopasz, vastag, oldalra hajló bibével, a nőivarú virágok csak egy nektármiriggyel rendelkeznek.

A babiloni szomorúfűz folyóvizek mentén, nyirkos, laza talajokon fordul elő.

A virágzási ideje március–április között van.

A népi gyógyászatban a babiloni szomorúfűz leveléből és kérgéből lázcsillapító forrázatot készítenek.

A fa vesszőiből kosarakat és székeket fonnak.

• 
  A fa nyáron
• 
  és télen
• 
  kérge
• 
  levelei
• 
  barkája
• 
  Rajz a levelekről és barkákról

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/tro-28300082
• USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Salix babylonica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.